Századok – 2002

Krónika - A Nyíregyházi Főiskola Történettudományi Tanszékének négy évtizede (Reszler Gábor) III/734

736 KRÓNIKA lóan magas színvonalú, izgalmas és tanulságos vitának az anyagát a Magyar Történelmi Társulat folyóirata szinte teljes terjedelemben megjelentette. A nyíregyházi tanárképző főiskola szellemi életét gazdagító rendezvénnyel azután hagyomány teremtődött. Folytatásként 1981. november 2-án az 5. kötet vitájára került sor, majd 1985 novemberében a magyar őstörténettel és koraközépkorral foglalkozó 1. kötet szerkesztőit, szerzőit invitálta Nyíregyházára a főiskola Történettudományi Tanszéke. A vitaülések előkészítésében és lebonyolításában a tanszék akkor is számíthatott a Magyar Történelmi Társulat Megyei Tagozatára, a TIT Megyei Szervezetére, a Szabolcs-Szatmár Megyei Múzeum és megyei levéltár támogatására. Ezen túlmenően Cservenyák László tanszékvezető köszönetet mondhatott az országos szakmai szervezeteknek, egyetemi intézeteknek a rendezvényhez nyújtott segítségért. Félévvel később, 1986. május 9-én Magyarország története 3. kötetének vitájára kerülhetett sor. A mohácsi csatavesztés és Buda viszszavívása közötti vérzivataros időszakot átfogó közel kétezer oldalas munkáról a vitavezető Rácz István egyetemi tanár méltán hangsúlyozhatta, hogy a 16-17. század legfontosabb kérdései megvilágítását a szerzők válaszaikkal is nagyban elősegítették. (A kötetek vitájáról szóló beszámolók a Századok 1987. évfolyamának 4. számában olvashatók.) A Magyarország története köteteinek rapszodikus megjelenése nehezítette a vitaülések szervezőinek dolgát. A sorrendben utolsóként, 1990 október végén megtartott vitaülésen Heckenast Gusztáv, a magyar történelem 1686-1790 közötti időszakát átfogó 4. kötet egyik főszerkesztője ráirányította a figyelmet a szakmailag példásan megoldott részletekre és a további kutatást igénylő területekre egyaránt. A nyíregyházi Történettudományi Tanszék közel négy évtizedes fennállása során tudományos vándorülések házigazdájaként is bemutatkozott a szakmai közvélemény előtt. A Gödöllőn majd Szegeden rendezett országos agrártörténeti konferenciák után 1986. október 17-én és 18-án tartott tudományos eseménnyel Nyíregyháza is feliratkozott a sorba. Agrárnépesség, agrártársadalom Magyarországon a Mária Terézia-kori úrbérrendezés és 1945 között című konferencián számos szaktekintély fejtette ki véleményét, és az előadások szerkesztett változata Kávássy Sándor gondozásában 1987-ben napvilágot látott. A politikai rendszerváltás a következő évtizedben sok tekintetben átrajzolta a tudományos műhelyek közötti kapcsolattartás módját és lehetőségét. Altalánosságban nehezültek a működés anyagi feltételei, apadtak azok a források, melyekből merítve korábban a rendezvények költségei viszonylag könnyen előteremthetők voltak. Pozitív fejleményként értékelhető, hogy a Magyar Tudományos Akadémia Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Tudományos Testületének létrehozásával az intézmények és tudományos műhelyek közötti kapcsolattartás új kerete jelent meg. A megváltozott körülményekhez igazodva, a hagyományokat ápolva a történettudományi tanszék továbbra is fórumot kívánt teremteni országos szaktekintélyek bemutatkozásához, tudományos munkák népszerűsítéséhez. Erre jó alkalmat kínált 1993 őszén Szabolcs-Szatmár-Bereg megye monográfiájának megjelenése. A kötetet bemutató tudományos ülés megnyitásakor Czövek István tanszékvezető méltatta a vállalkozás jelentőségét, azt a hosszú előkészítést és anyagi áldozatvállalást, ami végül a 750 oldalas kötetben testet öltött. Az ülésen Borsy