Századok – 2002
Tanulmányok - Makkai Béla: A kivándorolt magyarság anyaországi támogatása a 20. század elején Ploiesti példáján I/3
6 MAKKAI BÉLA A beérkező javaslatok, és a pontosított adatok birtokában szakértői konferenciákon, több minisztérium s a katolikus és református egyház bevonásával határoztak a teendőkről. A katolikus akció-ág 1901 őszi értekezletén (amelyen többek között a bukaresti érsek is jelen volt!) az az elvi döntés született, hogy a kivándorolt magyarság erkölcsi züllésének megállítása érdekében minden eszközt meg kell ragadni a vadházasságok, a katonai szolgálat elmulasztása és a magyar állampolgárság elvesztése megakadályozására.16 Az akció vezetése egyetértésre jutott abban is, hogy a több évtizedes magára hagyatottság után szétzilálódott, és a romániai gazdasági válság tehertételét is viselni kénytelen magyar kolóniákat1 7 nem csak kulturálisan, de gazdaságilag is szervezni kell. A megélhetés mindennapi gondjai mellett nem várható el, hogy az állami segédlettel létrehozott, vagy megerősített magyar intézményekre, egyesületekre bárki szabadidejének akár csak töredékét odaszánja, még kevésbé, hogy ezek érdekében anyagi áldozatokat hozzon. Márpedig az akció vezetése távlatilag azt kívánta elérni, hogy az egzisztenciális bajaiból is kisegített magyarság majdan intézményeinek önerős fenntartója legyen.1 8 Az akció kezdetei Ploieqtin Ploie§ti, mint a keleti kivándorlás „főútvonalán" fekvő ipari központ a munkavállaló magyarok egyik legrégebbi tranzit- és célállomásának számított. A magyar kolónia megszerveződését [Kari] Auner Károly, bukaresti kanonok — Iorgára hivatkozva — 1829-re tette.1 9 A keresztény, ám a görögkeleti egyházat preferáló Romániában, idegen egyházi vezetés mellett a magyar katolikusság kevésbé lehetett kezdeményező. Az alulról építkező reformátusok viszont a kezdetektől igen aktív egyházi-közösségi életet éltek. Már a század hatvanas éveiben megépült a paplak, az imaház és az iskola.2 0 A külföldi — főként olajipari — befektetők megjelenésével felgyorsuló ipa- 1 rosodás szükségletei és a kikötők elérésének igénye Ploie§tit az európai vasúti rendszer egyik balkáni csomópontjává emelte, így a magyar mezőgazdasági idénymunkások csoportjai is mind nagyobb számban érkeztek a városba a Tömösi-szoroson keresztül, hogy már korábban megtelepedett honfitársaik (pl. vendéglősök) közvetítésével a bojár birtokokra elszegődjenek.2 1 Az ipari üzemekben megélhetést találók mellett volt tehát egy igen mobil, (kétlakinak is csak megszorításokkal nevezhető) réteg, amelyik csak átmenetileg erősítette a város magyar közösségét. 16 MOL К 26 ME 548. es. 4524. 1901 XXXI. t. 811. asz. Ploie§ti kapcsán a plébános további segélyezéséről és egy segédlelkész lehetőség szerinti munkába állításáról fogadtak el ajánlásokat. 17 Hegedűs Lóránt A székelyek kivándorlása Romániába. - Bp. 1902. Franklin [Klny. A Budapesti Szemléből]. 10. 18 Románia - 1902. - MOL К 26 ME 548. es. 4644. 1902 XXII. t. 672. asz. 19 Auner Károly. A romániai magyar telepek történeti vázlata. - Temesvár, 1908. Szent László Társulat. 72. 20 A Magyarországi Református Egyház Zsinati Levéltára, 2. fond, Külügyi iratok, 54. doboz 5631. szám 1909. A továbbiakban: RZsL, 2. f. Külügyi ir. 54. d. 5631. 1909 21 Barabás Endre: A székely kivándorlás és a Romániában élő magyarok helyzete. = Közgazdasági Szemle, 25. évf. 25. köt. (1901), 440.
