Századok – 2002
Vita - Zsoldos Attila: Somogy és Visegrád megye korai története valamint a „várelemek spontánexpanziója” III/679
682 VITA mutatható ki.1 6 Ezt készséggel elismerem, csakhogy ez még mindig több — ha úgy tetszik, éppen 15 km-rel több — alapot biztosít következtetések levonására, mint azon, semmivel sem igazolható feltevés, mely szerint a váci püspökség létrehozása előtt a későbbi Pest megyének a Duna bal partján fekvő területei az egri püspökség egyházi igazgatása alá tartoztak,1 7 s melyet Kristó Gyula az én rekonstrukciómat elvetve „valószínű" feltevésnek minősít.18 A másik érvem, amely azonban a jelek szerint elkerülte bírálóm figyelmét, az a jól ismert körülmény, hogy a 13. századi Pest megye a Duna jobb partjára is kiterjedt, s ennek megfelelően az itt fekvő helységeket Pest megyeieknek mondják forrásaink,19 melyek plébániái a szentendrei (budai) főesperességhez tartoztak.2 0 Ezt a jelenséget magam a kérdéses Duna-szakasz két partján elterülő vidékek eredetileg azonos világi igazgatási egységhez, ti. Visegrád vármegyéhez tartozása mellett szóló érvként értékelem, míg annak magyarázatát, hogy a vitánkban érintett területen a főesperességek csak a Duna egyik vagy másik partjára terjednek ki,2 1 abban látom, hogy a főesperességeknek a 11-12. század fordulója tájára tehető kialakításakor22 a váci egyházmegye már kétségtelenül létezett, így aztán a jelenségben éppen nincs semmi meglepő. Nem mond ellent ennek Kristó Gyula azon érve sem, amely az egyházmegyei határok konzervatív voltát hangsúlyozza. Ha elfogadjuk azt — s tudtommal ebben nincs vita Kristó Gyula és köztem —, hogy Szent István előbb leverte Ajtonyt, majd a korábban őt uraló területen létrehozta Csanád megyét (melyből utóbb több megye alakult ki a jóval kisebb területre szoruló Csanád megye mellett), s végül megalapította a marosvári (csanádi) püspökséget, akkor valóban okkal gondolhatunk arra, hogy a csanádi egyházmegye határai megőrizték az eredeti Csanád megye területére vonatkozó információkat, mégpedig annál is inkább, mert a Gellért-legenda leírása Ajtony „ország"-ának kiterjedéséről23 többkevesebb pontossággal megfelel a csanádi egyházmegye területének. Azt viszont már határozottan vitatom, hogy „általában a világi igazgatás határai igazodtak" az egyházmegyei határokhoz „és nem fordítva".2 4 Éppen ellenkezőleg: könnyen belátható, hogy az egyházszervezet a világi hatalom — esetenként fegyveres — támogatása mellett jöhetett csak létre, s ezért a megyeszervezés nyilvánvalóan megelőzte a püspökségek létrehozását.25 Ezen elvi megfontolás mellett nagy nyomatékkal szóló érvnek tekintem, hogy 1009-ben a veszprémi püspökség területét az egyházigazgatási szempontból ahhoz tartozó megyék felsorolásával határozták 16 Kristó Gy.: Néhány vármegye i. m. 479. 17 Koszta László: A váci püspökség alapítása. Századok 135. (2001) 367. 18 Kristó Gy.: Néhány vármegye i. m. 479. 19 Zsoldos A.: Visegrád vármegye i. m. 8. 20 Györffy György: Az Árpád-kori Magyarország történeti földrajza I3 -IV Bp. 1987-1998. IV 584. 21 Vö. Kristó Gy.: Néhány vármegye i. m. 481. 22 Vö. Kristó Gy.: A vármegyék kialakulása i. m. 214-218. 23 Scriptores rerum Hungaricarum tempore ducum regumque stirpis Arpadianae gestarum I—II. Edendo operi praefuit Emericus Szentpéteiy. Az Utószót és a Bibliográfiát összeállította, valamint a Függelékben közölt írásokat az I. kiadás anyagához illesztette Szovák Kornél és Veszprémy László. Nap Kiadó, Bp. 1999.2 II. 489-490. 24 Kristó Gy.: Néhány vármegye i. m. 481. 25 Vö. Zsoldos Attila: Szent István vármegyéi. In: Államalapítás, társadalom, művelődés. Szerk. Kristó Gyula. Bp. 2001. (Társadalom- és művelődéstörténeti tanulmányok 27.) 46.
