Századok – 2002
Közlemények - Molnár Máté: Az európai integráció szövetségi tervezetei I/57
68 MOLNÁR MÁTÉ I A későbbi korok hasonló tervei közül megemlítendő még a svájci Johann Caspar Bluntschli (1808-1881) európai federációs tervezete, aki Zürich kanton polgári törvénykönyvének szerzője és a heidelbergi egyetem nemzetközi jogi professzora volt. Az európai államok egységének szerveződését svájci mintára képzelte el, amelyet azzal indokolt, hogy Svájc maga is több nemzetet, nyelvet és kultúrát ötvözött egységbe. Laza konfederációt akart megvalósítani, önálló államok szövetségét (Staatenbund), amelyben azok saját kormányzata fennmarad, de a nemzetek közötti viták rendezésére egy kétkamarás törvényhozó szervet hoznának létre. Ebben a Federációs Tanács (Conseil Fédéral) az államokat, a Senatus pedig a népeket képviselné. A döntések szankcionálására azonban nem tervezte kényszerítő intézmények és eszközök alkalmazását.28 Bluntschli fellépéséhez kapcsolódik az első jelentős nemzetközi vita, az államszövetség és a szövetségi állam lehetőségeiről az eljövendő európai politikai integrációban. 1881-ben megjelent federációs tervezete ugyanis vitairat volt a skót egyetemi professzor, az edinborough-i Lorimer 1872-ben és 1877-ben megjelent cikkeire, amelyekben ez utóbbi egy európai szövetségi állam jogi kereteit vázolta fel. Bluntschli szerint azonban nem szövetségi államot (Bundesstaat), hanem államszövetséget (Staatenbund) kellene létrehozni Európában, amely nagyobb részt hagyna meg az azt alkotó államok szuverenitásából. így például a szövetség sem külön hadsereggel, sem külön pénzügyi igazgatással nem rendelkezne.29 Constantin Frantz (1817-1891) porosz diplomata, állami hivatalnok és a politikai filozófia művelője az 1815-ben létrehozott Német Szövetség decentralizált rendszerének mintájára képzelte el Európa egységét. Közép- és Észak-Európa államainak federációját tekintette kiindulópontnak egy eljövendő keresztény világfederációhoz, melynek magja Németország, Ausztria, Svájc, Hollandia, Belgium és Skandinávia lett volna. Ellenezte a Német Szövetség 1866 utáni centralizációs tendenciáit és a federalizmus elve dominanciájának szükségességét hirdette. Proudhon-hoz hasonlóan ő is azon a nézeten volt, hogy a federalizmus elvének a társadalmi, állami és a nemzetközi szerveződésekben egyaránt érvényesülnie kell.30 Az utóbbi két tervezet példája azt mutatja, hogy az európai federáció hívei az eljövendő egységet valamely létező állam felépítésének mintájára képzelték el. Svájc és a Német Szövetség mellett (és talán előtt is) az Amerikai Egyesült Államok jelentette a harmadik fő integrációs modellt, amely azonban már egy új szövetségi stádium, az európai szövetségi állam elképzeléséhez vezet bennünket. III. Az európai szövetségi állam eszméje Az európai államok egységét szorosabb kötelék formájában elképzelők általában hosszabb megvalósulási folyamatot tételeztek fel. 1869-ben a francia Ferdinand Buisson egy felszólalásában kijelentette, hogy az Európai Egyesült Álla-28 Rougemont: 261-263. 29 Renouvin, Pierre: Les idées et les projets d'union européenne au XIX. siècle. In: Publications de la Conciliation Internationale. Bulletin No. 6. Paris, 1931: 475. és Renouvin, Pierre: L'idée de la fédération européenne dans la pensée politique du XIX. siècle. Oxford, 1949, Clarendon: 13. 30 Rougemont-. 263-267.
