Századok – 2002

Közlemények - Szili Sándor: Szibéria meghódításának koncepciói a kora újkori orosz történetírásban (16. sz. vége – 18. sz. első negyede) III/637

SZIBÉRIA A KORA ÚJKORI OROSZ TÖRTÉNETÍRÁSBAN 657 A pogogyin-évkönyv" keletkezésének körülménye és ideje erősen vitatott. Első közzétételekor a „Jeszipov-évkönyv" (1636) harmadik redakciójának tartották.134

Jelena Gyergacsova-Szkop úgy vélte, hogy a tobolszki szerzetes krónikájának 1650/70-es években átdolgozott, rövidített változata.13

5

Ruszlán Szkrinnyikov amellett érvelt, hogy az évkönyv a 17. sz. végén készült.13

6

Jelena Romodanovszkaja hipotézise szerint a forrás 1621 és 1636 között született.13

7

A „Pogogyin-évkönyv" 1987-es második kiadásakor szövegét az „alapszerkesztésű Jeszipov-évkönyv" után, önálló nyelvemlékként publikálták.13

8

A datálásáról folytatott polémia lényege a textológiai elemzéssel szétválasztható rétegek eredete és hitelessége. A „Pogogyin-évkönyv" koncepcionális szempontból az „Új évkönyv", valamint a „Jeszipov-évkönyv" között foglal helyet, és az utóbbihoz áll közelebb. Szerzője az előadás menetébe illesztett egy rövid utalást a kozákok volgai rablásaira, de nem használta fel azt a két toposzt,13

9

melyek az „Új évkönyv" szemléletére tipikusan jellemzők, és Jermak csapatát emocionálisan is negatív megvilágításba helyezik. Sőt, a krónikás szerint a Kremlbe küldött levelükben a kozákok az „uralkodó embereinek" (goszudarevi ljugyi), azaz cári zsoldban harcoló katonáknak titulálták magukat.14

0

A „Pogogyin-évkönyv" kompilátora — saját bevallása szerint — moszkvai évkönyvekre14

1

és levéltári iratokra14

2

támaszkodott munkája során. Kevéssé valószínű, hogy ne ismerte volna az „Új évkönyv" tendenciózusságát. Talán épp a hivatalos álláspont nem megfelelően árnyalt tolmácsolásával magyarázható, hogy a „Pogogyin-évkönyv" egyetlen másolatban maradt fenn. A Szibériai Kormányszék beosztottjai 1696/97-ben összeállítottak egy ún. „mérlegkönyvet" (okladnaja knyiga), mely a hivatal mindennapos tevékenysége során szükséges, Szibériára vonatkozó legfontosabb információkat is tartalmazta, azaz egyfajta kézikönyvként szolgált.14

3

Előszava röviden ismerteti Szibéria meg-134

Szibirszkija letopiszi. XXVIII. 135

Gyergacsova-Szkop Je. I.: Iz isztorii lityeraturi Urala i Szibiri. 128. 136

Szkrinnyikov R. G.: Rannyije szibirszkije letopiszi. In: Voproszi isztorii. 1979/4. 96-99.; Uő.: Szibirszkaja ekszpegyicija Jermaka. 37-60. 137

Romodanovszkaja Je. К.: Pogogyinszkij letopiszec. (K voproszu о nacsale szibirszkovo letopiszanyija). In: Szibirszkoje isztocsnyikovegyenyije i arheografija. Novoszibirszk, 1980. 17-22. 138

PSZRL. t. 36. es. 1. 129-137. 139

Az „Új évkönyv" szerint a rabló kozákok úgy menekültek a Volga vidékére kiküldött cári rendfenntartó erők elől „akár a farkasok" (aki volki). Az „Új évkönyvben" Jermak halálát és a szibériai hódítás átmeneti elvesztését az atamán felelőtlensége okozta, amikor éjszakára nem állított őrséget. Kucsum maga sem hitte el, hogy ellenfele ennyire elővigyázatlan. Visszaküldte egyik kegyvesztett emberét, aki ismételten meggyőződött róla, hogy az alvó kozákok tábora védtelen. A fenti két toposz a 17. sz. végén bekerült a „Jeszipov-évkönyv" kései (ún. bővített) szerkesztményeibe. Az interpolációk megbontották a „Jeszipov-évkönyv' ' eredeti koncepciójának és kompozíciójának egységét. In: PSZRL. t. 36. es. 1. 20.; Az „Új évkönyv" és a „Jeszipov-évkönyv" ilyen értelmű összeolvadása tetten érhető az 1696/67-es „mérlegkönyv" előszavában is. In: Uo. 73. 140

PSZRL. t. 36. es. 1. 132. 141

piset pro to ingye v moszkouszkih letopiszceh" In: Uo. 129. 142

„... kak oitye vzjati, tomu piszmo jeszty v Poszolszkom prikaze" In: Uo. 137. 143

A „mérlegkönyv" rögzítette a Szibériában szolgáló katonai és közigazgatási feladatokat ellátó személyek létszámát, illetményük és járandóságuk nagyságát, az áttelepített parasztok lélekszámát és beszolgáltatási kötelezettségeit, a bennszülöttek adóterheit, az egyéb jellegű állami bevételeket, illetve tartalmazta a 19 legfontosabb erődített település (gorod) földrajzi elhelyezkedésének és védműveinek leírását, a közlekedési útvonalakat. In: Andrejev A. /.: Ocserki. Vip. 1. 50., 127-128.;