Századok – 2002
Közlemények - Sípos Ferenc: A „rebellis” Rákóczi. „A német ruha alatt magyar és valóban hazafiúi szív dobog” III/599
A „REBELLIS" RÁKÓCZI 629 Ugyanakkor tárgyilagosan azt is meg kell állapítanunk, hogy a zászlóbontás szerencsés időpontra esett. Károlyi Sándor, Szatmár vármegye főispánja ugyanis Csáky Istvánnal, Bereg és Ugocsa vármegye főispánjával május 11-én állapodott meg, hogy vármegyéik nemessége a szatmári helyőrség támogatásával május 21-én átkel a Tiszán, s megindulnak a szervezkedő kurucok felkeresésére. Károlyiéknak a tervezett időpontban már nem sikerült átkelniük a folyón, a túlsó parton a felkelők álltak. Löwenburg, Szatmár parancsnoka erre visszarendelte különítményét, mire a nemesi felkelők is hazaoszoltak.165 Az ellenség mindeddig csak közvetett információkkal rendelkezett. Esze Tamás viszont, amikor tudomására jut, hogy Szatmár vármegye nemesi felkelést hirdetett a kurucok ellen, levél kíséretében elküldi Rákóczi és Bercsényi pátensét Domahidy László szolgabírónak.16 6 Tőle a dokumentumok — a vármegye hűségének bizonyítására — Löwenburg szatmári parancsnokhoz kerülnek. Löwenburg a levelet Kassára küldi gróf Ottavio Nigrelli felső-magyarországi főkapitányhoz, aki aztán Bécsbe továbbítja grófPálffy Miklóshoz,167 Esze Tamás leveléről közben másolatok készülnek a hírekre éhes urak tájékoztatására. A kiáltványt Löwenburg egyenesen Bécsbe küldte el. De a bécsi udvarhoz kerülnek azok a kiáltványok is, melyeket Pap Mihály küldött át a Tiszán a nemesi táborba.168 A kiáltványok megküldése a felkelők naiv hitét bizonyítja: azt gondolták, Rákóczi neve, fegyverbe szólító pátense elegendő lesz a nemesség megnyerésére, csatlakoznak majd hozzájuk. A rebellisség gyanújába keveredő Károlyi Sándor — hogy tisztázza magát Löwenburg ki nem mondott vádja alól — május 30-án Kassára utazik Nigrellihez. A felső-magyarországi főkapitány azonban nem kíváncsi a magyarázkodására, tetteket vár, mire Károlyi megesküszik: megtámadja a felkelőket. Június 2-án ér haza, Károlyba, s azonnal megkezdi az előkészületeket.169 Közben a tétlenség demoralizálja a kurucokat: Rákóczi egyre késik, jön-e egyáltalán? A felkelők két pártra szakadnak, s mindkét részről követeket küldenek Rákóczihoz, majd megkezdik a visszavonulást. A Tisza-vonal feladásával megnyílik az út az ellenség előtt. A kuruc sereg két csoportban indult a lengyel határ felé. Kis Albert 500 emberrel május 29-én Beregszászon éjszakázik, 30-án este érkeznek Munkácsra; feltörik a borospincéket, dorbézolnak, fosztogatnak, 31-én indulnak Szentmiklós felé. Szentmiklósnál a Dolha felé vezető útra fordulnak, június elsején érkeznek Bükére, s hatodikáig ott várakoznak. Esze Tamás 200 felkelővel Váriból Beregszászra ment, majd a Borsova völgyében haladva Büke táján egyesült Kis Albert táborával. Együtt indulnak tovább, 165 Esze, 1952. 7. 166 Esze Tamás levelének másolata, keltezetlen. OSZK Kézirattár, Fol. Hung. 1389. Thaly-gyűjtemény II. köteg 4. lap. Vö. Esze, 1954. 307. 167 Viennae, 9. Junii 1703. PálfTy Miklós levele Barkóczy Ferenchez. OSZK Kézirattár, Fol. Hung. 1389. Thaly-gyûjtemény II. köteg 126. lap. Vo. Esze, 1954. 307. 168 Esze, 1954. 308. 169 Kassa, 1703. május 31. Károlyi Sándor levele Koháry Istvánhoz. OSZK Kézirattár, Fol. Hung. 1389. Thaly-gyûjtemény II. köteg 33. lap. Vö. Esze, 1952. 8.