Századok – 2002
Közlemények - Sípos Ferenc: A „rebellis” Rákóczi. „A német ruha alatt magyar és valóban hazafiúi szív dobog” III/599
616 SÍPOS FERENC Aztán egy másik jezsuita, Fridrich Wolff atya — aki éppúgy porosz, mint Lehmann — is lépéseket tesz Rákóczi érdekében: az ő javaslatára rendelte el a császár augusztus végén Rákóczi átköltöztetését. (így került a fejedelmi fogoly az eddigi szűk, sötét cellából egy tágas, világos helyiségbe; ezentúl írhatott, olvashatott, festhetett, munkarendet alakíthatott ki magának.)88 Fridrich Wolff diplomáciai küldetést is vállalt, sokat időzött Berlinben, a porosz-osztrák kapcsolatok kiépítésén fáradozott. 1701. szeptember 18-án tért vissza Bécsbe, és szinte azonnal kezébe vette a Rákóczi-ügyet. A küszöbön álló spanyol örökösödési háború miatt félt Rákóczi kivégzésének diplomáciai következményeitől. Kegyelmet akart kieszközölni a császártól. Gottfried Lehmann már korábban kapcsolatba került Friedrich Wolffal, sőt mondhatni, függött tőle: a kapitány porosz szolgálatba akart állni, ehhez kérte a jezsuita atya segítségét.89 Miután Rákócziné kifeküdte a gyermekágyat, újra kapcsolatba akart lépni férjével. E célra Gottfried Lehmann kapitány öccsét szemelte ki, aki zászlósként a Montecuccoli vértes ezredben szolgált Bécsben, s Rákócziné egyik barátnőjének palotájában lakott. Rákócziné — barátnője közvetítésével — megismerkedett az ifjú Lehmannal, s rávette: jusson be a férjéhez, hozzon hírt felőle. A zászlós október közepe táján kereste fel bátyját, aki meghallgatta öccse kérését — és teljesítette.90 Gottfried Lehmann végleg letért a kötelességteljesítés útjáról... *** A vádindítvány 1701. október 15-én készült el. Marton Hoche a felségárulás tényét igazoltnak látta. Bizonyítékként Rákóczi XIV. Lajoshoz és Barbesieux-höz írt leveleire, valamint a Longuevalnak tollba mondott utasítására hivatkozott. Ezekből kiderül, hogy a vádlott a francia király közbelépését, segítségét és fegyveres támogatását kérte a császári ház és a kormány ellen. Továbbá a június 21-i kihallgatási jegyzőkönyv több pontja is a felségárulás elkövetésére utal. Bár Rákóczi mindezt tagadta, ám Longueval esküt tett vallomására, így a tagadásnak nincs jelentősége. Rákóczi bűnössége mellett szól a Lengyelországba menekült Bercsényi Miklós 1701. május 18-i, elfogott levele is, melynek címzettje a varsói francia követ, valamint Sándor Gáspár három ízben (1701. május 31., június 25. és 27.) tett vallomása. A vádirat nem fogadta el Rákóczi magyarázatait a levelek ügyében, mellőzendőnek tartotta a vádlott felajánlott eskütételét is, írásbeli tiltakozását pedig — melyben Rákóczi Longueval szavahihetőségét vitatta — nem vette figyelembe. Végül Hoche a törvény szigorú alkalmazását kérte.91 A rendkívüli bíróság a vádindítvány meghallgatása után úgy intézkedett, hogy egy hiteles másolatot a mellékletekkel együtt el kell juttatni Rákóczihoz: ennek áttanulmányozására és a válasz megírására hat hét áll rendelkezésére, ám az ügyvédjét nyolc napon belül meg kell neveznie. A császár október 18-án rendelte 88 Rákóczi: Vallomások, 142., Lukinich, 1935. 93-95. 89 Lukinich, 1935. 96-98. 90 Uo. 99-100. 91 Bécs, 1701. október 15. Dr. Hoche Márton alsóausztriai kamarai ügyész vádindítványa Rákóczi ellen. AR I/XI. köt. 189-257.
