Századok – 2002
Közlemények - Makai János: Az óorosz államszervezet jellegének kérdéséhez III/583
588 MAKAI JÁNOS Bizonyátékként pszkovi, Dnyeper melletti és Gyeszna menti példákat említett.41 L. V Cserepnyin véleménye szerint mindez az adószedő körútról a fejedelmi adminisztráció képviselőjén keresztül történő adószedésre való áttéréssel függött össze.42 A drevljánokon kívül mások is nehezen viselték Kijev fennhatóságát. A 960-as évek közepén Szvjatoszlav nagyfejedelem legyőzte a kazárokat, s a helyükbe lépve adót vetett ki a vjaticsokra. Azonban fiának, Vlagyimirnak a 980-as évek elején két újabb hadjáratot kellett ahhoz vezetnie, hogy ez a törzs is belenyugodjon az adófizetésbe.43 Mint tudjuk, Szvjatoszlávot elsősorban a hadakozás érdekelte. A területek hatékonyabb irányításának feladata fiára maradt. Ide kívánkozik E Golczewski nehezen fordítható, de szellemes értékelése, melynek lényege az, hogy Vlagyimir Szyjatoszlavics előtt a fejedelmi hatalom az államot fegyveres erővel összetartó „szabadrablók" hatalma volt.4 4 Vlagyimir nagyfejedelemsége valóban új fejezetet nyitott a keleti szlávok történetében. Az óorosz állam tényleges megszervezése az ő nevéhez köthető. Ami konkrétan az adószedést illeti, az jórészt helytartóinak, azaz fiainak a kezébe került, akik kíséretük segítségével végezték ezt a feladatot. Novgorodból még az adó mennyiségével és felhasználásával kapcsolatban is van adatunk. Eszerint a 11. század elején 2000 grivnát kellett Kijevbe küldeni, 1000 grivnát pedig a fiatalabb druzsina tagjai között osztottak szét. Jaroszlav mint helytartó Vlagyimir élete végén ennek a kötelezettségnek a teljesítését tagadta meg.4 5 Kérdéses, hogy Novgorod a továbbiakban fizetett-e adót Kijevnek. Bölcs Jaroszlav például a városnak köszönhette nagyfejedelmi trónját. Novgorod nemcsak Kijev megszerzésében, hanem megtartásában is biztos támasza volt. Ilyen körülmények között nehezen képzelhető el akár 500 grivna Kijevbe küldése is. Ha a novgorodiak Vlagyimirnak megtagadták az adófizetést, miért éppen a tőlük függő Jaroszlávnak fizettek volna? Ráadásul nemcsak Novgorodról van szó, hanem Polockról is. Ott Jaroszlav egyik fivérének családja rendezkedett be, s a polocki fejedelmek sok gondot okoztak Bölcs Jaroszlávnak és kijevi utódainak is. Nem valószínű, hogy a polocki voloszty tovább fizette volna az adót Kijevnek. A Dnyeper bal parti részét több mint egy évtizeden keresztül Jaroszlav testvére, Msztyiszlav csernyigovi fejedelem uralta. Kijev csak Msztyiszlav halála (1036) után tudta ismét ellenőrzése alá vonni a területet.46 A fentiek alapján nehéz lenne azt állítani, hogy Jaroszlav uralkodása idején valamennyi óorosz területre kiterjedt a kijevi adóztatás. Michael Florinsky nem talált bizonyítékot arra vonatkozóan, hogy Jaroszlav halála után a helyi fejedelmek folytatták volna az adófizetést Kijevnek.47 Valóban nehéz lenne elképzelni, hogy a triumvirátus létrejötte után Izjaszlav a két másik triumvir területeiről ilyen jövedelmet kapott volna. Novgorod státuszának bizonytalansága még jobban bonyolítja a helyzetet. Ha helyes a feltételezésünk, miszerint 41 Olga újításainak ismertetése. PVL, 43. NPL. 113. 42 Cserepnyin, L. V: Obscsesztvenno-polityicseszkije otnosenyija v Drevnyej Ruszi i Russzkaja Pravda. In: Drevnyerusszkoje goszudarsztvo, 149. 43 PVL. 46-47, 58. 44 Golczewski, F.: Geschichte der Ukraine. Göttingen, 1993. 85. 45 PVL. 88-89. NPL. 168. 46 Novgorod, Polock és Csernyigov Bölcs Jaroszlávhoz fűződő viszonya: Makai, 1997. 3-7. 47 Florinsky, 22.
