Századok – 2002
Közlemények - Makai János: Az óorosz államszervezet jellegének kérdéséhez III/583
KÖZLEMÉNYEK Makai János AZ ÓOROSZ ÁLLAMSZERVEZET JELLEGÉNEK KÉRDÉSÉHEZ A Kijevi Rusz politikai berendezkedésének problematikája régóta foglalkoztatja a kutatókat. Az orosz történetírás korai képviselőinek munkáira a részfejedelemségek teóriája, vagyis a széttagoltság elismerése volt jellemző.1 Utódaik közül többen is föderációról,2 illetve sok egyidejűleg létező kis államról írtak.3 A legjelentősebb orosz polgári történészek nézeteit mintegy összefoglalta Sz. E Platonov koncepciója, mely szerint a Kijevi Rusz sok fejedelemség összessége volt. Ezeket a dinasztia, a vallás, a törzs, a nyelv és a népi öntudat egyesítette. A politikai kapcsolatok azonban minden más kapcsolatnál gyengébbek voltak.4 A szovjet történetírás atyja még mindig az óorosz állam föderatív jellegét hangsúlyozta.5 B. D. Grekov viszont az egységes állam koncepciója mellett foglalt állást,6 s ez a szovjet marxista történettudományban axiómává vált, bár a nézetek között bizonyos különbségek felfedezhetők.7 A Kijevi Rusz egységét hangoztató koncepció még az 1980-as években is uralkodott,8 de figyelmet érdemlő különvélemény természetesen ekkor is akadt. B. A. Ribakov például az egyesítést ingatagnak, a „birodalmat" ideiglenes politikai formának tartotta, a 9-11. századi helyzettel kapcsolatban pedig a viszonylagos egység kifejezést használta.9 Az óorosz állam és nemzetközi jelentősége című kötet 1965-ben jelent meg. Ennek előszavában a szovjet történészek rosszallóan jegyezték meg, hogy néhány külföldi szerző szerint a régi Rusz nem ismert szilárd államszervezet.1 0 Valóban, 1 Karamzin, Ny. M.: Isztorija Goszudarsztva Rosszijszkovo. Szankt-Petyerburg (a továbbiakban: Sz.-Pb.), 1892. T. 4. 45. Pogogyin, M. P: Isszledovanyija, zamecsanyija i lekcii po russzkoj isztorii. Moszkva (a továbbiakban: M.), 1950. T. 4. 328-330. 2 Kosztomarov, Ny. /.: Isztoricseszkije monografii i isszledovanyija. Sz.-Pb., 1872. 3, 49. Kljucseuszkij, V. O.: Kursz russzkoj isztorii (a továbbiakban: Kljucsevszkij). Cs. I. In: Szocsinyenyija. T. I. M., 1956. 200-201. 3 Szergejevics, VI.: Russzkije jurigyicseszkije drevnosztyi. T. I. Sz.-Pb., 1890. 1. Presznyakov, A. Je.: Kijevszkaja Rusz. In: Lekcii po russzkoj isztorii. T. I. M., 1938. 155. \ Platonov, Sz. F.: Lekcii po russzkoj isztorii. Sz.-Pb., 1901. 75-77. 5 Pokrovszkij, M. Ny.: Russzkaja isztorija sz drevnyejsih vremjon. M., 1933. T I. 73, 256. (i Grekov, B. D.: Kijevszkaja Rusz. M., 1944. 187. 7 Naszonov, A. Ny.: „Russzkaja zemlja" i obrazovanyije tyerritorii Drevnyerusszkovo goszudarsztva (a továbbiakban: Naszonov). M., 1951. 7. V I. Dovzsenko nézetei az egységről: Tolxsko, P. P: Drevnyaja Rusz (a továbbiakban: Tolocsko). Kijev, 1987. 213. Szovjetszkaja isztoriografia Kijevszkoj Ruszi. Otv. red.: Mavrogyin, V V Leningrád (a továbbiakban: L.), 1978. 148. 8 Isztorija Kijeva. T. I. (a továbbiakban: Isztorija Kijeva). Drevnyij i szrednyevekovij Kijev. Otv. red.: Artyemenko, I. I. Kijev, 1982. 133, 136. Tolocsko, 79, 208. 9 Ribakov, B. A.: Kijevszkaja Rusz i russzkije knyazsesztva XII-XIII w. M., 1982. 473, 574. 10 Drevnyerusszkoje goszudarsztvo i jevo mezsdunarodnoje znacsenyije (a továbbiakban: Drevnyerusszkoje goszudarsztvo). M., 1965. 3.
