Századok – 2002

Tanulmányok - Tóth István György: Ahogy Róma látott minket. Magyarország és Erdély a Propaganda jelentéseiben a 17. században III/547

580 TÓTH ISTVÁN GYÖRGY volt engedélyezett a katolikus vallás gyakorlása, de monsignor Pignatelli, az akkori lengyelországi nuncius igyekezete és Kázmér király buzgósága és tekintélye elérték, hogy fogadják itt a misszionáriusokat, ahogy ez meg is történt, (jelenleg Szent Pál első remete rendjéből és a piaristák közül vannak ott atyák), és elűzték a prédikátorokat, ahogy ez az esztergomi érsek támogatásával, tekintélyével és segítségével történt. Erdély Erdélyben többféle szekta uralkodik, de a legelterjedtebbek a lutheri, a kálvini, ás az ariánus, de nagy számú katolikus is él itt, és mindez a négy vallás az új fejedelem beiktatásakor egyfajta egységet alkot, és erre a fejedelemnek esküt kell tennie. A többi szekta, mint a puritánusok vagy a szombatosok titkolódzva élnek, és néhány helyen vannak szakadár görögök is, akik többsége paraszt, és van saját püspökük. Az egész tartományban 72 plébánia van, elég megfelelően kormányozzák őket, és a székelyek nép között működik a reformált obszerváns ferencesek missziója, és mindezen katolikusokra mint apostoli vikárius Domokos koroni püspök, végtelen jóságú és mindenre figyelő főpap felügyel, akiben a Kongregáció teljesen megbízik, de aki gyenge egészsége miatt kérte, hogy koadjutorként Kájoni János atyát rendeljék mellé, akiről azt állítja, hogy egy kitűnő szerzetes, tudós hitszónok, és nagyon szeretik e vidékeken, ezért a Kongregáció (Szentséged beleegyezésével) eleget tett a kérésének. Van két fizetést húzó iskolamesterünk, az egyik Csíkben, a másik Makasa (Mikháza) faluban, ezért úgy tűnik, hogy ebben az országban a vallás ügye eléggé előre haladt. Nem hallgathatjuk el azonban, hogy Erdélyben egész városokban és falvakban egy nagy tűzvész keletkezett, és a lutheránusok és kálvinisták a pápát hibáztatták ezért, aki azért küldött ide embereket, hogy tűzvészt gerjesszenek, és ezért nagyon felindultak az itteni népek, és ezért egyetlen katolikus pap sem léphet be Corone városába, amely a legfőbb város. A császári Magyarország Magyarországnak csak kisebbik része van a császár uralma alatt, mert a másik része, ahogy már mondtuk, a török zsarnokság alatt van. Ez a része tele van lutheránusokkal, kálvinistákkal és szakadárokal, akik nem csak ellenségei a katolikus vallásnak, de fellázadtak a császár ellen, kereskednek és leveleznek a törökökkel, ezeknek a zavaroknak az oka a lelkiismereti szabadság, amelyet ebben a királyságban mindig is engedélyeztek. A katolikusok között néhány helynek szüksége lenne plébániákra, különösen Eger és Várasd püspökségeknek, de erről gondoskodik a császári felség a magyarországi jövedelmekből, és egy ideje néhány plébániát visszaszereztek az eretnekektől, és itt Szent Pál első remete rendjének atyái nagy haszonnal és nagy veszedelmükkel missziókat tartanak fent, amelyekre a Kongregáció felhatalmazást adott, ezeken kívül saját jövedelmeikből élnek itt jezsuiták, reformált obszerváns ferencesek, piaristák, irgalmasok, ágostonosok, szerviták, karmeliták, domonkosok és kapucinusok.