Századok – 2002
Tanulmányok - Tóth István György: Ahogy Róma látott minket. Magyarország és Erdély a Propaganda jelentéseiben a 17. században III/547
AHOGY RÓMA LÁTOTT MINKET A 17. SZÁZADBAN 571 Lényegesen rövidebben, és a hódoltsági és erdélyi misszióktól elkülönítve számolt be Cerri a királyi, vagy ahogy ő hívta, a császári Magyarországról. Ez az ország tele van eretnekekkel, továbbá a törökökkel kapcsolatot tartó lázadókkal, de az utóbbi években, alapította meg elégedetten, sok templomot elvettek az eretnekektől, itt most a pálosok és a többi rend nagy veszélyek közt missziókat tartanak fent. Mélyen a török hódoltságban: Szepes és Árva vármegyék Cerri ugyan igen pontosan — mint látni fogjuk, a forrásait követve, — számolt be a magyarországi hittérítés helyzetéről, ugyanakkor azonban a jelentésben meglepő tévedéseket is találunk. A tévedések egy része arra vezethető vissza, hogy Cerri jelentését nem nyomtatták ki, ez csak kéziratos másolatban terjedt, és a sok, az olasz másolók számára teljesen idegen földrajzi név eltorzult. így lett az olasz írnokok tolla nyomán a balkáni Tracia a Franciaországot jelentő Francia, vagy a horvát nyelvet beszélő vidékek nevét, Illiricot, a másolatokban következetesen mint Miricot említették, az első három betűt M-nek olvasva. Az írnokok láthatóan értelem nélkül másolták a megkapott szöveget, és ez utóbbi hibát azután a másolatok korrektora sem tartotta szükségesnek, hogy kijavítsa. Ez a korrektor azt azért sejtette, hogy Konstantinápoly környékén nem Franciaország fekszik, így Franciát Traciára javította, de az „Illyricum" olasz neve nem mondott számára semmit, és ezért meghagyta Mirico alakban. Ilyen torzulás az is, amikor a jelentés az erdélyi bosnyák ferences misszió nevét Mikháza helyett a kéziratokban egységesen Ma Kasa alakban közli,8 4 vagy a Dráva folyóból az olasz fül számára értelmesebb „fiume Brauo" lett. Nem egyszerű másolási hiba, hanem a püspökségek keveredése azonban két másik tévedés. Váradi helyett Cerri varasdi püspökről írt. A két hasonló hangzású nevet többször összecserélték a Kongregációban, így pl. 1672-ben a Varasdról jelentő Hippolito Merkas obszerváns ferences levelét is mint Váradról keltezettet regisztrálta a Kongegáció. Még nagyobb kavarodást találunk Erdélyről szólva. Damokos Kázmér erdélyi apostoli vikárius az erdélyi püspöki címet a fejedelem ellenkezése miatt nem viselhette, és ezt a magyar király egy száműzött püspöknek már amúgyis odaadományozta. Ezért Damokos a török birodalomhoz tartozó görögországi Koron (olaszosan: Corone) püspökének (természetesen csak címzetes, in partibus infidelium) tisztét viselte,8 5 ezt Apafi Mihály fejedelem előtt is titokban tartva. Erdély egyik legfontosabb városát, Brassót, németül Kronstadtot, latinul Coronának hívták, és a két név azonossága megtévesztette Urbano Cerrit, aki úgy gondolta, az erdélyi város, ahol tűzvész keletkezett, minden bizonnyal azonos Damokos püspöki székhelyével. 84 A bosnyák ferencesekre: Tóth István György: Szent Ferenc követői vagy a szultán katonái? Bosnyák ferencesek a hódoltsági misszióban. Századok 2000. 747-799. Uő: Könyv és misszionárius a 17. századi Magyarországon és Erdélyben. In: Emlékkönyv Berlász Jenő 90. születésnapjára. Szerk. Buza János. Bp. 2001. 419-455. 85 Hierachia Catholica medii et recentioris aevii. Ed. Remigius Ritzler- Pirminus Sefrin. Patavii 1952. V 173.
