Századok – 2002

Tanulmányok - Tusor Péter: A magyar hierarchia és a pápaság a 17. században III/527

A MAGYAR HIERARCHIA ÉS A PÁPASÁG A 17. SZÁZADBAN 535 az engedmények miatt az In Coena Domini bullában foglaltak hatálya alá esett, vagyis tanácsosaival együtt kiközösítette magát az egyházból.25 Az ügyben eljáró római inkvizíció, a Szent Hivatal (Sanctum Officium) köz­vetlen pápai utasításra az összes törvénycikkelyt érvénytelenítette. Kijelentette, hogy a katolikusok — világiak és egyháziak egyaránt — nem kötelezhetők meg­tartásukra. Az inkvizíció bíborosai, élükön V Pállal többszöri tárgyalás és hosszas halogatás után, a törvények sokáig követelt visszavonatása helyett kompromisz­szumos döntésre jutottak. Az országgyűlési végzések kihirdetése miatti automa­tikus excommunicatio alóli feloldozást a többször is bűnbánatot tanúsítani kény­szerülő II. Mátyásnak és minisztereinek végül hajlandóak voltak megadni. Ezt azonban a mielőbbi jóvátételre, a végrehajtás elodázására vonatkozó szigorú fel­tételekhez, írásbeli kötelezettségvállaláshoz kötötték. A királynak azért kellett közvetlenül Rómával érintkezésbe lépnie, mert a Szent Hivatal a kérdés elintézését magának tartotta fenn. Minden olyan korábbi lelki felhatalmazást még időben visszavont, amelyek alapján helybéli egyháziak is kiszolgáltathatták volna az erőteljesen sürgetett feloldozást. Az eset nem jutott a szélesebb nyilvánosság tudomására. Velence és II. Rudolf császár római diplo­matái ennek ellenére pontos információkat tudtak szerezni az olykor feszültsé­gektől sem mentes tárgyalások menetéről. A Róma-Bécs-Pozsony helyszíneken zajló események részletei — amelyekben az egyik kulcsszereplő Melchior Kiesi bécsi püspök (1598-1630) volt — az inkvizíció 1998-ban megnyitott levéltárában található források segítségével ismerhetők meg.26 A Szent Hivatal fellépése nagyban hozzájárult ahhoz, hogy a reálpolitikai megfontolásokat előtérbe helyező Habsburg-uralkodó és környezete az elkövetke­ző évtizedben a korábbinál hatékonyabb segítséget nyújtott a magyarországi el­lenreformáció kibontakozásához. Ennek keretében már az 1611-es nemzeti zsi­naton lehetőség nyílott Trient reformhatározatainak gyakorlati kihirdetésére, vég­rehajtásuk megkezdésére. A protestantizmus belpolitikai fölényét a Forgách Fe­renc bíboros vezette magyar katolikusoknak a Szentszék által alkalmazott pápai potestas indirecta jelentette külpolitikai támasz segítségével sikerült 1609 során kiegyenlíteni.27 IV. A KONFLIKTUSOK KORSZAKA. A TRIENTI PROGRAM EPISZKOPALISTA INTERPRETÁCIÓJA MAGYARORSZÁGON A magyarországi katolicizmusnak évtizedekig meghatározó élménye maradt, hogy modernizációjának megindulására a pápaság hathatós egyházpolitikai segít-25 Forgách levelei V Pálhoz és Scipione Borgheséhez: ASV Fond. Borgh., ser. III, vol. 45-c, fol. 176V 164rv. 161V 162V 160V 153r-155v . 152V 151V fol. 150V, és különösen fol. 144V 143V 142V 141V 140V 134V 135V 127V 126V, valamint ser. II, vol. 163, fol. 341r-367v . 26 Az ügy iratai: Archivio della Congregazione per la Dottrina della Fede, Stanza Storica, vol. L 7-c, fol. 566r-646v (In materia de pregiudizi fatti dal rè Matthias alla sancta religione et alii cattolici del regno d'Vngheria.) - Eközött (fol. 581r-600v ) található az osztrák rendeknek 1609. március 19-én adott engedmények tárgyalásának anyaga is: In materia dell'accorda fatto dal rè d Angaria con gl'heretici dell'Austria. 27 Vö. Tusor Péter: Az 1608. évi magyar törvények a római inkvizíció előtt: II. Mátyás kiközö­sítése. Aetas 2000/4. sz. 89-105.

Next

/
Oldalképek
Tartalom