Századok – 2002

Kisebb cikkek - Grzesik Ryszard: Megjegyzések a középkori lengyel krónikákban és évkönyvekben említett magyarokról II/485

KISEBB CIKKEK Ryszard Grzesik MEGJEGYZÉSEK A KÖZÉPKORI LENGYEL KRÓNIKÁKBAN ÉS ÉVKÖNYVEKBEN EMLÍTETT MAGYAROKRÓL A szomszédság mindig lehetővé teszi az ott élőknek, hogy megismerhessék egymást. Az egyedi tapasztalatokból sokszor sztereotípiák sarjadtak, amelyek a köztudatban élő kép meghatározó elemivé válhattak. Mennyire így van ez az etnikai csoportok esetében, ahol a nemzettudat belső rendszere a szomszédokról kialakult sztereotípiákból építkezik. A kezdetek legtöbbször a középkorig vezethetők vissza, amikor először tűnt fel a szomszéd idegenszerűsége, nyelvének kellemetlen hangzása és érthetetlensége, különös viselete vagy barbárnak tűnő szokásai.1 A fenti megszokott képtől eltér a magyar-lengyel viszony, amelyet már kezde-1 B. Zientara: Swit narodów europejskich. Powstawanie swiadomosci narodowej na obszarze Europy pokarolinskiej [Az európai népek hajnala A nemzeti öntudat kezdetei a Karoling-kor utáni Európában]. Warszawa, 1985, p. 17; J. Berting - Ch. Villain-Gandossi: Rola i znaczenie stereotypów narodowych w stosunkach miçdzynarodowych: podejscie interdyscyplinarne [A nemzeti sztereotípiák szerepe és jelentősége a nemzetközi kapcsolatokban: interdiszciplináris megközelítés], in: Narody i stereotypy [Nemzetek és sztereotípiákl, szerk. T Walas, Krakow 1995, 23. Egyértelműen negatív volt a Német lovagrend lengyelországi megítélése a 13. század vége óta; M. Biskup - G. Lobuda: Dzieje Zakonu Krzyzackiego w Prusach. Gospodarka- Spoteczenstwo - Panstwo - Ideologia [A Német lovagrend története Poroszországban: Gazdaság, társadalom, állam, ideológia], Gdansk, 1986, 11-13. 2 A Sieroszewski: Stereotyp Wçgra w literaturze polskiej XIX i XX wieku [A magyarok sztere-otípiái a 19-20. század lengyel irodalmában], in: Narody i stereotypy, 58-62. tektől a jó szomszédság sztereotípiái jellemeztek.2

Mindazonáltal, a közös történelmünkre vonatkozó ismeretek még nem teljesen feldolgozottak. Különösen feltárásra vár a lengyelek késő középkori Magyarország-képe. Nem tudjuk, hogy az akkori lengyel intellektuális elit miként vélekedett a szomszédos magyarokról. A modern kutatók figyelmét csak a lengyelországi krónikák és évkönyvek néhány adata vonta magára, amennyiben azok segítséget látszottak nyújtani a történelmi kronológia rekonstruálásához. Ezek közül nem egyet alaposabban is elemeztek, miként a hunok és magyarok azonosítását Gallus Anonymus krónikájában,3 vagy az elűzött Bátor Boleszló lengyel király magyarországi gőgös viselkedéséről ugyanott írottakat.4

Ilyen továbbá a lengyel-magyar halicsi rivalizálásról Kadlubeknél olvasható részek,5

vagy a lengyelmagyar határ leírására vonatkozó sorok a Magyar-lengyel krónikában.6

Hasonló érdeklődést keltettek Gallusnak Magya-3 Th. v. Karajan: Uber den Leumund der Österreicher, Böhmen und Ungern in den heimischen Quellen des Mittelalters, in: Sitzimgsberichte der Philosophisch-Historischen Classe der Kaiserlichen Akademie der Wissenschaften 42, 1863, 493; A Brückner: Ungarn und Polen. Ungarische Jahrbücher 4, 1924, 90-92. Legutóbb Kristó Gy.: A magyarok és a lengyelek kapcsolatai a 10-12. században a források tükrében. Történelmi Szemle 42, 2000 1-18. 4 H. Marczali: Ungarns Geschichtsquellen im Zeitalter der Árpádén. Berlin, 1882, 155-156; A. Brückner: Ungarn und Polen im., 91. 5 Kosáry D.: Bevezetés a magyar történelem forrásaiba és irodalmába. 1. kötet, Bp. 1951,. 47, 49, 51, 108; M. Homza, in: M. Homza, S. Sivka: Stúdie z dejín stredovekého Spisa [Tanulmányok a középkori Szepesség történelméről], Krakow, 1998 6 A Divéki: Stosunki polsko-wçgierskie za Arpadów i Piastów [Magyar-lengyel kapcsolatok az Árpádok és Piasztok alatt], in: Polska i Wçgry. Stosunki polsko-wçgierskie w historii, kulturze i gospodarst-