Századok – 2002
Tanulmányok - Papp István: A Begyűjtési Minisztérium az 1956-os forradalom idején és a begyűjtési rendszer felszámolása 1956–57-ben I/31
48 PAPP ISTVÁN ki ezt a semleges és semmitmondó szókapcsolatot. A többi jelentésben még csak utalás sincs a szovjet beavatkozásra, ők kikerülték ezt a problémát. A konkrét károk között újra csak a megszokott tárgyakat találjuk (asztalok, kályhák, székek és 18 db függöny), illetve egy 1489 Ft-os tételt a dekorációs készlet kárairól. Hogy ez pontosan mit takar, arról azonnal felvilágosít a jelentés: „A dekorációs készletet és a jóléti felszerelések egyes tárgyait az október 23-i forradalom (!) hatására a hivatalvezető utasítására a hivatal dolgozói semmisítették meg. A megsemmisített könyvek Sztálin, Rákosi, Gerő és hasonló írók (!) könyvei voltak, a dekorációs készlet pedig a fentiek arcképeit, jelmondatait tartalmazták (sic!)." Hajdú-Bihar után tehát ez a második eset, amikor a forradalom egyik célpontjává vált egy begyűjtési hivatal, ráadásul nem egy községi, hanem egy megyei központ. A szöveg tehát a forradalom újabb kifejezésével gazdagít minket. Mivel feltételezhetően minden begyűjtési hivatalt ugyanazzal a dekorációs anyaggal láttak el, így máshol is sor kerülhetett a szombathelyihez hasonló eseményekre, csak ott nem a hivatali dolgozók, hanem a hivatalokba behatoló emberek semmisítették meg a vezetők arcképeit. A vasiak magyarázkodása mögött ott van a félelem is, hogy számon kérik rajtuk a Rákosit ábrázoló dekorációs anyagot. Mivel nem volt számukra egyértelmű a Kádár-kormány viszonya Rákosiékhoz, ezért magyarázkodhattak ilyen gondosan. A szöveg igen precízen megmagyarázta a keletkezett kár okát is: „... a november 4-i forradalom alkalmával a Nemzetőrség ellenállt és a harcok során minden iroda fel lett törve és az őrizetlen irodahelyiségekből a fenti tárgyakat elvitték ismeretlen személyek." A szövegben november 4-e forradalommá változott, valószínűleg ezt tűnt a leglogikusabbnak. Igaz, ezzel végképp zavarossá vált a jelentés, legalábbis az események értékelését tekintve. A megyék sorában az utolsó Győr-Sopron, ahol 1957. január 5-én készült el az összegzés az „október 23-i események következtében" előállott károkról.9 8 A legnagyobb tétel egy bunda volt, amit egy kapuvári begyűjtési dolgozó lakásáról loptak el. Ezenkívül eltűnt egy bicikli, valamint néhány jelentéktelen apróság. Veszprém megye az egyetlen, amelyről nem sikerült fellelnünk az összefoglaló jelentést, ha egyáltalán elkészült. Ha összegezni kívánjuk a jelentésekből kirajzolódó képet, akkor megállapíthatjuk, hogy három megyében (Heves, Komárom, Nógrád) semmilyen kárt nem szenvedtek a begyűjtési hivatalok, tovább háromban (Baranya, Győr-Sopron, Zala) pedig csak kisebb, elhanyagolható mértékű károkozás történt. Mindössze két megyében, Hajdú-Biharban és Vasban történt egyértelműen dokumentált, kifejezetten a begyűjtési hivatalok ellen irányuló tömeges fellépés. Ezenkívül Somogy és Fejér megyében mehettek végbe hasonló események, de ezekre csak közvetett utalásokat találtunk. Ha az elveszett, részben tönkrement, részben ellopott tárgyakat számba vesszük, látható, hogy elsősorban bútorokat, közlekedési eszközöket és műszaki cikkeket vittek el, de emellett gyakran mindennek lába kelt, ami valamilyen értéket képviselt. A megyék összefoglaló jelentéseinek beérkezését követően 1957. februárjában készítették el a minisztériumban az országos kárjegyzéket.9 9 Ez négy nagy csoportba foglalta a különböző típusú károkat: épületkárok 80 000 Ft, járműkárok 98 MOL XIX-K-7-1 44. doboz
