Századok – 2002
Múltunk kritikus kérdései - Kristó Gyula: Néhány vármegye kialakulásának kérdéséhez II/469
NÉHÁNY VÁRMEGYE KIALAKULÁSÁNAK KÉRDÉSÉHEZ 477 A várszervezet szinte teljes hiányának nem tudjuk okát adni".3 3 Akkor elkerülte figyelmemet a szekszárdi konvent 1279. évi oklevele, amely egyértelműen szól tolnai várelemekről, megemlítve az ispán mellett a hadnagyot, a századost, a várnagyot és a váijobbágyokat.3 4 Bár tolnai várföld ismerete eddig is gyámolította azt a feltételezést, hogy Tolnában létezett várszervezet, ez az adat most az emberek vonatkozásában teszi ezt bizonyossá. Mindamellett továbbra is megválaszolatlan marad az a kérdés, hogy miért ilyen csekély számban maradtak ránk a tolnai várispánság adatai. Miután a tolnai föld-fa várról a mai napig mit sem tudunk, indokolatlan Bóna megállapítása: ,,az írott és régészeti források alapján egyaránt vitatható, hogy Tolnának már all. században föld-fa vára lett volna".35 Aligha képzelhető el, hogy a 11. század folyamán (hihetőleg annak első évtizedeiben) létesített tolnai várispánság vára egészen a század végéig nem épült volna fel. Visegrád Mivel már az 1009. évi veszprémi oklevél említi Visegrád várát (civitas) és megyéjét (comitatus),s e a kétség gyanúja sem fér ahhoz, hogy Visegrád megye Szent István kori volt. De mivel ez az adat Visegrád vármegye nem csupán első, hanem egyszersmind utolsó előfordulása is, itt nem az a kérdés, hogy mikor alakult ki a megye, hanem az, hogy milyen területre terjedt ki. Magam a világinál konzervatívabb egyházigazgatási viszonyokat tettem vizsgálat tárgyává. Kiindulópontom az volt, hogy a „Visegrád megyében 1009-ben név nélkül említett, az Apuiig patak melletti falu Szentendrével azonos", márpedig ebből arra lehet következtetni, hogy az 1226-tól kezdve adatolható szentendrei (utóbb budai néven szereplő) főesperesség a korai Visegrád megye egyházigazgatási megfelelője. Mivel pedig e főesperesség — 14. századi adat szerint — nem nyúlt át a Duna bal partjára, arra az eredményre jutottam, hogy „Visegrád várának megyéje nem Duna két parti megye volt, hanem csak a Duna jobb partjára szorítkozott".37 Ezzel a felfogással Zsoldos Attila polemizált.3 8 Zsoldos kiindulópontja is ugyanez, vagyis hogy az 1009. évi veszprémi oklevélben említett falu Szentendrével azonos, tehát „Visegrád megyéje a Dunakanyar Visegrád és Szentendre közötti szakaszára ezek szerint bizonyosan kiterjedt", de ugyanakkor valószínűtlen, „hogy maga a megye erre a rendkívül kicsiny területre korlátozódott volna". A korai Visegrád megye helyét keresve Zsoldos ezen állítását két okkal támasztotta alá. „Egyfelől nincs tudomásunk arról, s feltételezni sincs okunk, hogy akár Veszprém, akár Fejér megye északi határa valaha is elérte volna a Duna vonalát, másfelől viszont éppígy annak sincs nyoma, hogy a veszprémi egyházmegye északi határa ne a Duna lett volna". Ebből jutott Zsoldos arra a következtetésre: „Visegrád vár me-33 Kristó Gy.: az 5. jegyzetben i. m. (A vármegyék) 284-285. 34 Fraknói Vilmos: A szekszárdi apátság története. Bp. 1879. 62-63. Magyarul: Évszázadokon át. Tolna megye történetének olvasókönyve. I. Szerk. K. Balog János. Szekszárd 1978. 47. (Érszegi Géza fordítása). L. még Szakály Ferenc: Ami Tolna vármegye középkori okleveleiből megmaradt (1314-1525). Szekszárd 1998. 32. 35 Bóna I.: a 18. jegyzetben i. m. 59. 36 DHA. I. 52. 37 Kristó Gy.: az 5. jegyzetben i. m. (A vármegyék) 251-252. 38 Zsoldos Attila: Visegrád vármegye és utódai. Történelmi Szemle 40 (1998) 3-4.
