Századok – 2002
Közlemények - Neumann Tibor: a Vízköz kisnemesi társadalma a középkorban II/417
432 NEUMANN TIBOR fél-, háromnegyed stb. telkek számának összeadásával mindenkor ugyanazt az egésztelek-számot kapjuk. Jó például szolgál a három, pozsonyi uradalomhoz tartozó vízközi jobbágyfalu 1575-ös és 1646-os összeírása.8 8 A nemesi falu nem rendelkezik ehhez hasonló szabályos szerkezettel, amely főként a nemesek esetében meglévő tulajdonjogon alapul, hogy ti. jogukban áll jószágukból részeket elidegeníteni, benne osztályt tenni, belőle leánynegyed gyanánt földet kiszakítani. A nemesi telek aprózódása sok esetben még a jobbágyfaluénál is gyorsabban bekövetkezik: míg a népes jobbágycsaládból egy-egy férfitag esetenként átköltözhet faluja vagy egy másik falu gyakran kínálkozó pusztatelkeire, addig a nemes telke a szokásjog szerint szigorúan töredezik; bár a nemes számára lehetőség kínálkozik arra, hogy vétel vagy csere útján részbirtokát egységesítse,8 9 ez a jelenség falvainkban ritkán figyelhető meg,9 0 inkább a szórtság a jellemző. A nemesi telek birtokosa mégis korlátlan jogú tagja falujának, birtoklását nem korlátozzák tiltott haszonvételek, és ez a tény még a legszegényebb nemest is kiemeli egy kissé a jobbágyok közül. Itt vetődik fel az a kérdés, hogy vajon beszélhetünk-e a vizsgált korszakban a falvaink belső rendjét irányító önkormányzatokról?9 1 Ennek kevés nyoma van. Nyilas osztásra a 15. századig a részbirtokok tömbszerű volta miatt semmi szükség nem volt, és létére a későbbiekben sem találunk bizonyítékot. A borsaiak esetében „universitas"-ról csak akkor hallunk, amikor valamelyik helyi nemes az Igrám és Csataj közötti földdel kapcsolatban intézkedik:9 2 a prédium ugyanis Borsa tartozéka volt, azaz az universitashoz való tartozás említésével az intézkedő azt hangsúlyozta, hogy mint borsai birtokos szükségszerűen egyben a prédiumon is törvényesen rendelkezik résszel. Mivel a prédiumot 1323 óta osztott állapotban hasznosították, nyilas osztás itt sem volt. Jókán a nemesek Kont Miklós nádor említett 1359-es privilégiumára alapozták birtokjogukat; teljesen érthető ezért, hogy midőn 1422-ben két jókai átíratja az oklevelet, „a maguk és valamennyi jókai nemes nevében" (uniuersi nobiles) teszik azt.9 3 A Szentgyörgyiek 1429-ben szintén valamennyi jókai nemesnek bocsájtják vissza az általuk elfoglalt három szigetet, amelyek Kis- és Nagyjóka közös tartozékai lesznek.9 4 A helyi nemesi közösségek 88 Urbáriumok (6. jegyzet) 187-188., 233-236. A töredéktelkeket összegezve Zoncon a négy egésztelken 1574-ben 5, 1646-ban 8 háztartás osztozott; Pénteksúr öt telkén ez az érték 11 és 14, míg Hegysúr hat telkén 8 és 13. A telkek folyamatos osztódása itt tehát nem érintette a telekstruktúrát. - A tartozékok tekintetében Zoncon 1574-ben egy egész telekhez 12 hold szántó és 8 kaszaaljnyi legelő, míg 1646-ban 8 hold szántó és 12 kaszaaljnyi legelő tartozott, amely tulajdonképpen ugyanaz az állapot. Mivel Hegysúron és Pénteksúron 1574-ben a szántók és legelők jelentős részét elöntötte a Duna, esetükben nem tehetünk ilyen összehasonlítást. 89 Ezt a gondolatot hangsúlyozza: Maksay Ferenc: A magyar falu (61. jegyzet) 210. 90 Erre talán a legjobb példa borsai Szüllő György 1512-es vásárlása és zálogba vétele a földjeivel szomszédos gyümölcsösök és szántók kapcsán: DL 37444. és 37445. (Szüllő lt.) 91 Degré Alajos: A magyar nemesi (curialista) községek szervezete és gazdálkodása 1848 előtt a Dunántúlon. In: Tanulmányok a falusi közösségekről. A Pécsi Tudományegyetem jogtörténeti tanszékének kiadványai. 2. sz. Pécs, 1977. 55-67., főként 60.: „Mohács előtt a nemesi falvak szervezetéről nem tudunk semmit sem." 92 Legpontosabb megfogalmazása: 1535: „totalem porcionem ad universitatem nobilium de Felsew, Kewzeepsew et Alsooborsa pertinentem" MOL P 648. (Szüllő lt.) E-I96. - Ugyanebben a jelentésben, de kevésbé konkrétan: 1483: „quarundem terrarum arabilium et pratorum inter terras nobilium de Borsa inter possessiones Ikrán et Chathay vocatas adiacentium". DL 37373. (Szüllő lt.) 93 1422: DL 38817. (Farkas lt.) 94 1429: DL 38817. (Farkas lt.)
