Századok – 2002
Közlemények - Neumann Tibor: a Vízköz kisnemesi társadalma a középkorban II/417
A VÍZKÖZ KISNEMESI TÁRSADALMA A KÖZÉPKORBAN 427 országos nemesség jogállapotában a kisbirtokosi életforma — sok szempontból — jellemzőnek mondható példáit mutatják fel. Ennek alapja maga a birtok, a nemesi falu, amelynek elnevezése arra utal, hogy kizárólag vagy túlnyomórészt nemesek lakják, azaz alap- és gazdálkodási egysége a nemesi telek. A nemesi telkek falun belüli elhelyezkedése mindig a birtokosztályok hozománya. Werbőczy Hármaskönyve az osztály elemzésénél a nemesi telekkel kapcsolatban két eltérő szokásjogi formát rögzít: az első szerint az apa háza a belső telekkel a legfiatalabb testvérnek jut, az idősebbek lakhelyeit pedig tetszőleges helyen, ezzel egyező nagyságú telkeken, közös költséggel kell kialakítani, majd a tartozékokat az újonnan kialakuló nemesi telkek között egyenlően szétosztani.55 Ha nincs akkora apai vagyon, hogy ez a forma megvalósulhasson, akkor „minden, a mondott atyai házhoz tartozó földet és erdőt, rétet és kaszálót és a tartozékokat annyi részre kell szétosztani, ahány nemesi új lakot építenek, és ezek mindenikéhez egyenlő részt kell használatul adni."5 6 A Werbőczynél olvasható szokásjog kétségtelenül érvényes volt a 16. század elején, falvainkban azonban a 14. század végéig más jelenségek is megfigyelhetők. A nemesi telkek vagy részbirtokok a falu határán belül ekkor még kimutathatóan egy tömbben fekszenek. Midőn 1343-ban borsai Egyedfi László, ill. három rokona elhatárolják a pályázóközi Borsában fekvő birtokaikat, ezt egy egyenes határvonallal teszik, így két birtoktömböt hoznak létre. Mivel László része kisebb kiterjedésű, a másik rokonság készpénzzel kárpótolja.57 1354-ben (Felső)borsai András fiai, Demeter és Tamás tesznek osztályt „birtokaikban és telkeikben": Dömötörnek az a sessio jut, amely alulról Porozto András telkével határos, míg Tamáshoz kerül a másik telek, amely felülről Simon fia Lőrinc sessiojával szomszédos.5 8 Az érdekesség itt abból adódik, hogy míg Simon fia Lőrinc telke szintén a későbbi Felsőborsán helyezkedik el, addig Porozto Andrásé a szomszédos Nánasúron. 1371-ben Nánasúrt osztják két részre egy árok (fossatum) mentén. Mivel az egyik rész értékesebbnek bizonyul, a másik felet nagyobb kiterjedésű szántóval látják el.5 9 A felhozott példák egyértelműen mutatják, hogy a 14. században a nemesi birtokosztálynak fontosabb tényezője az az elv, hogy a kialakított részbirtok egybefüggő legyen és ne szórt, mint a tartozékok minőségileg egyenlő elosztása. Az így kialakult tömböket szintén telkeknek (sessio, fundus stb.) nevezték, magyar elnevezésüket a Vízközben is az első tulajdonos nevéből és a -háza, -telke képzőből nyerték (pl. Andatelek6 0 ). Egyházfa (névalakjai: Egyházassűr, Szentandrássúr, Egyházfalva) és Nánasúr (amely átmenetet képez a nemesi falu és az alább említésre kerülő, apró nemesi birtokok között). Az eddig felsoroltak egy összefüggő tömböt alkotnak. Noha a Vízközbe beletartozik a már említett Sáp is, teljes földrajzi elkülönülése, távolsága miatt a továbbiakban elemzésétől eltekintek. — A 2. térképmellékleten látható birtokhatárok a 18. századi állapotokat mutatják, a kisebb birtokok lokalizálásáról egyelőre lemondtam. A térképek tervezését Nagy Bélának köszönöm. 55 Tripartitum I. 40. 2-3. Megjegyzendő, hogy az idézett részlet nem tartalmazza a nemesi telek fogalmát, hanem a domus paterna-t használja, egyértelmű ugyanakkor, hogy ebbe a fogalomba a hozzá tartozó telek is beletartozik. 56 Tripartitum I. 40. 5. 57 1343: DL 37372. (Szüllő lt.) 58 1354: DL 37380. (Szüllő lt.) 59 1371: DL 76114. (Pethő lt.) 60 1388: Andaborsa. DL 77971. (Zichy ГУ 352.); 1464: locus sessionalis Andathelek. DL 37405. (Szüllő lt., újkori másolatról kiadása: Zichy X. 328-329.)
