Századok – 2002
Közlemények - Dvoráková Daniela: Lengyelek Luxemburgi Zsigmond udvarában II/391
412 DANIELA DVORÁKOVÁ rokon, akár mint familiáris). Ilyen volt a legendás lengyel lovag, Garbowi Fekete (Niger) Zawis is.18 0 Zawis, Stibor vajdától eltérően, soha nem telepedett le tartósan Magyarországon és birtokokat sem szerzett itt. Szolgálataiért csakúgy, mint a többi idegen — lovag, diplomata, orvos, tudós, művész — fizetést (sallarium) kapott a királytól. Zawist túlzások nélkül nevezhetjük európai mérték szerint is jeles személyiségnek, mert a kiveszőben lévő lovagi erények megtestesítője volt. Fontos szerepe volt a lengyel-magyar kapcsolatépítésben, gyakran töltött be diplomata- és közvetítőszerepet. Jan Dlugosz lengyel történetíró is nagyvonalú dicséretet zengett róla műveiben, olyannyira, hogy versek is születtek róla. A Zawisról írt óda szerzője valószínűleg egy kortárs, Swinka Ádám krakkói kanonok és királyi jegyző lehetett. Többek közt ő írta Hedvignek, Jagelló Ulászló Ciliéi Annától született leányának sírversét is. Záwis a Sulim nemzetségből származott, Miklós konari-sieradzi várnagy fia volt. 1370 és 1375 között születhetett. Dhigosz 1403-ban említi először, amikor is neki köszönhetően a lengyel király szabadon bocsátotta a hűtlenségéért bebörtönzött Jan Rogal lengyel nemest. Ennek az esetnek a kapcsán a történetíró megjegyzi, hogy Zawisnak több, Magyarországon bebörtönzött lengyelt is sikerült kiszabadítania.181 A kalandvágy és a lovagi hírnév utázi áhítozás vezette őt Zsigmond király szolgálatába. 1408-ban bátyjával, Farurej Jánossal és más lengyel lovagokkal együtt részt vett Zsigmond boszniai hadjáratában.18 2 Amikor kitört a háború a Német Lovagrend és Lengyelország között — és Zsigmond a németek oldalára állt —, számos, addig a magyar királyi udvarban szolgáló lengyel lovag tért vissza Lengyelországba. Zawis és bátyja is köztük volt.18 3 Dlugosz Zawisról az 1410-es, Grunwald melletti csatában magukat kitüntetők közül is a legelsőként emlékezik meg,18 4 és neki tulajdonítja a legfontosabb szerepet a Zsigmond és Ulászló közti fegyverszünet megkötésében is, mivel mindkét király udvaronca volt.18 5 A lengyel királyt 1412-ben tett magyarországi látogatására elkísérte Zawis és fivére, Farurej János is. Dlugosz szerint a két testvér a nagyszabású budai lovagi tornákon is kitüntette magát.18 6 Zawis a következő években mindkét király környezetében hol mint lovag, hol mint diplomata szerepelt. 1413-ban Magyarországon tartózkodott. Zsigmond 180 A lengyel irodalomból vö. A. Prochaska: Zawisa Czarny. Skice historycne z XV vieku, Warszawa 1884. 151-199. 181 Dlugosz i. m. 329-330. 182 Dlugosz i. m 33. 183 U.o. 71. hét nevet említenek. Záwison és fivérén, Farurej Jánoson kívül a Róza nemzetségbeli Tömsz Kalski, a Nalçcz nemzetségbeli Wojciech Malski, Dobieslaw Puchala z Wçgrôw a Wieniawa nemzetségből, a Grzymala nemzetségbeli Janusz Brzoglowy, valamint a Habdank nemzetségbeli Skarbek z Góry. 184 U.o. 101. 185 Dlugosz i. m. 207. Dlugosz lengyel közreadói megjegyzik, hogy a történetíró tévedett, amikor Fekete Zawist, aki soha ebben az összefüggésben nem szerepelt, Olenicai Zawisként említi. A HHSTA Wien, Ung. Urk. Abt. Rep. 16 nr. 61-ben viszont szerepel Ulászló 1412. március 15-én keltezett békeszerződése, melyben a jelenlévő lengyel urak névsorát is feltüntetik (mai napig nem publikált, ismeretlen), s köztük ott van Fekete Zawis is, 1. ZsO III. 1855. A magyar és lengyel király kapcsolatában Zawis részvételét későbbi oklevelek is említik, pl. ZsO V 624. 186 Dlugosz i. m. 231.
