Századok – 2002

Közlemények - Dvoráková Daniela: Lengyelek Luxemburgi Zsigmond udvarában II/391

LENGYELEK LUXEMBURGI ZSIGMOND UDVARÁBAN 405 ték.10 8 Birtokait később (1404-ben) unokafivérei — András, János és Miklós — szerezték meg, akik azonban a királynak újabb 6000 aranyforintot fizettek ki.109 A fivérek közül a legnevezetesebb Balicki András volt, Stibor vajda veje.110 Már az 1403-as zendülés idején bátran harcba szállt a király oldalán.11 1 Akkoriban a királyi udvar lovagjai közt szerepelt.11 2 1408-ban a királyt András várát, Újvárt Perényi Imrének ígérte oda, és kötelezte magát, hogy egy év leforgása alatt visz­szaszerzi Andrástól. Ekkor András fivérei, János és Miklós már nem szerepeltek birtokosként.11 3 A király az új tulajdonos beiktatását meghosszabbította (ugyanis az iktatás csak akkor volt törvényes, ha a donációt követő egy éven belül meg­történt) arra az esetre, ha netán nem sikerülne a várat egy éven belül visszavál­tania. Perényi valóban csak 1410-ben jutott birtokba, amikor Újvárért cserében átadta a királynak a Szepes megyei Lubló várát.11 4 Ugyanabban az évben kapta meg Balicki András a királytól Szklabinya várát Turóc megyével és Debrecen városával egyetemben. Valószínűleg cseréről lehetett szó, András ugyanis visszaadta Újvárt — amelyet 12 000 aranyforintért kapott zálogba — és helyette kapta az említett birtokokat (13 000 aranyforintért).115 1410-ben tehát Endre Szklabinya várával együtt elnyerte a Túróc vármegye me­gyésispánjának címét is, mely funkcióban egészen haláláig megmaradt. Debrecen városát 1412-ben visszaadta a királynak, akitől cserébe megkapta Bártfát évi 500 aranyforint és 12 márka ezüst kíséretében.11 6 A forrásanyagok hiányosságai miatt nem sikerült kideríteni, hogy András mikor vette nőül Stibor lányát. Közeli kapcsolatukról egyetlen levélben tesz említést Stibor vajda 1414. október 22-én, amikor András pártfogásába ajánlja a friwaldi (ma Rajecká Lesná) bírót.11 7 Mindenesetre 1415-ben András már nős volt.11 8 András azok közé a lengyelek közé tartozott, akik hol az egyik, hol a másik országban éltek. Dlugosz krónikájában többek közt megemlíti az Ulászló király budavári tartózkodásának tiszteletére 1412-ben rendezett lovagi torna résztvevő­inek sorában is.11 9 A konstanzi zsinat krónikása, Richentali Ulrik a zsinaton részt­vevő lengyel lovagként említi. A lengyel király alattvalóinak sorában két (sajnos nem datált, valószínűleg 1401-ből származó) oklevélben is szerepel a neve, amikor is a Rozgonyi Simonnal való ellenségeskedéséről írnak.12 0 108 Rocznik miechowski. In: Monumenta Poloniae Historica. Ed. August Bielowski. II. Warsza­wa, 1961 890. - Balicky Prokopon kívül más lengyel nemeseket is megöltek vagy fogságba ejtettek. 109 ZsO П. 3034. " 110 Rachna mint Balicki András özvegye és ifj Stibor testvére: DL 65 300. 111 ZsO П. 2528. 112 aule regie miles: ZsO II. 2602. 113 ZsO II. 6078. 114 ZsO II. 7599. - Az adománylevelet május 22-én keltezték, ám ugyanabban az évben, június 22-én Zsigmond az országbíróhoz írt levelében kimondja, hogy Perényi Imrének addig nem adhatják át a várat, míg Kisszeben lakosainak nem igazolják a fekete erdő tulajdonjogát, 1. ZsO II. 7713. 115 ZsO II. 7655. 116 ZsO III. 2587. 117 ZsO. IV 1215. 118 ZsO V 16. 119 Dlugosz i. m. 231. 120 Az 1401-ig keletkezett okleveleket keltezte és kiadta A S. Sroka: Dokumenty polskie z archiwów dawnego królestwa Wçgier. Tom I. Krakow 1998. 29-30. Az eredeti okleveleket 1. DL 25 345., DL 25 346.

Next

/
Oldalképek
Tartalom