Századok – 2002
Közlemények - Dvoráková Daniela: Lengyelek Luxemburgi Zsigmond udvarában II/391
400 DANIELA DVORÁKOVÁ aki egy befolyásos főúr leányaként a hatalmas „stibori birodalom" várományosa volt, a hercegi család számára egyszeriben érdektelen menyjelölt lett. Valószínűleg ez volt a fő oka, hogy a frigyre nem került sor. Ráadásul Katalin magas pártfogó nélküli árva lett. 1436-ban a király a leánynegyedet képező birtokokat is másnak adományozta,6 2 s Katalin elvesztette budai házát is.63 Ezt a helyzetet használták ki a családdal rokonságban lévő Balickiak, amikor elfoglalták Stibor árvái birtokát, ami ellen 1437-ben Katalin képviselője tiltakozást jelentett be Turóc és Árva megyék közgyűlésén.6 4 Katalin akkoriban még hajadon volt. December 8-án, a halála előtti napon Zsigmond Веско várát alsólendvai Bánfi Pál királyi lovászmesternek adományozta. Lehet, hogy a várat Katalin kezével együtt nyerte el, ám az sem kizárt, hogy a leány akkor már a felesége volt.65 Stibor vajdának egyetlen fián, ifj. Stiboron kívül két leánygyermeke is volt. Valószínűleg az idősebb, Rachna lett Balicki András felesége. A másik lány, Jachna (Anna) Galgóc vár urához, Újlaki László macsói bánhoz ment nőül. A férj Kont Miklós nádor unokája volt. Erről a leányáról Stibor végrendelete tesz említést.66 Újlaki László 1402-1403 között volt macsói bán. 1403-ban a Zsigmond elleni összeesküvés idején a lázadók pártjára állt, így galgóci várát Stibor vajda elfoglalta.6 7 A későbbiekben a király megkegyelmezett Lászlónak — bár a kegyelem 12 000 aranyforintba került6 8 —, a volt ellenségekből pedig após és vő lett. 1410-ben László visszakapta a macsói báni méltóságot. 1418-ban halt meg (valószínűleg március 6-a után, mert felesége egy ekkor kelt oklevélben még corcsorsnak, azaz nem relictanak nevezi magát).6 9 Az özvegységre jutott Anna fiaival, Miklóssal és Istvánnal átvette a birtokok igazgatását, s ebben a minőségben több oklevelet is kiadott. Ilyen pl. az, amelyet 1418-ban Galgóc várában állított ki, s amelyben felmenti az adófizetés alól a galgóci (Ogcilgocz) vendégeket.70 Galgóc váron kívül Anna tulajdonában volt a délvidéki Újlak (ma Ilok) és Raholca (ma Orahovica, mindkettő Horvátországban) vára is. 1427-ben ifj. Stibor zálogba akarta neki adni Surány várát, melyet maga is zálogul kapott, ám a Forgács-család protestált e lépés ellen.7 1 Az ifjabb Stibor és nővére közeli jó kapcsolatáról több korabeli do-62 Az adománylevél tartalmazta a klauzulát, mi szerint az új tulajdonosnak szavatolnia kell Katalin jogait egészen annak férjhezmeneteléig, ám ez törvénytelen lépés volt, 1. DL 12 991., DL 12 873. 63 DL 13 150., DL 88 130., 1438-ban a lévai Cseh Péteré lett. 64 DL 13 079. 65 Oklevéltár a Tomaj nemzetségbeli losonczi Bánffy család történetéhez I. Szerk. Varjú Elemér. Bp. 1908. 86., DL 13 137. 66 „magnifica domina Jachna banissa" (Wenzel 193.) Újlaki László bán hitvese, Anna minden kétséget kizáróan azonos a végrendeletben említett Jachnával. Újlaki Anna ugyanis maga is közreadott egy oklevelet, amelyben a Jachna de Wlak nevet használta (DL 72 797.). Több más oklevélből is erre következtethetünk, pl. egy keltezetlen oklevélben a ugróci vár jövedelméről esik szó (Stiboré volt), melyet várnagya vett át (DL 72 799.). 67 ZsO III. 1223. 68 Engel Pál: Királyi hatalom és arisztokrácia viszonya a Zsigmond-korban (1387-1437). Bp. 1977. 44. 69 Vö. Szlovák Állami Levéltár (a továbbiakban: SNA), Pozsonyi kap. HM, C. 36, f.l, n. 16. 70 U.o. 71 Bártfai Szabó László: A Hunt-Pazman nemzetségbeli Forgách család története. Esztergom 1910. 683.
