Századok – 2002
Közlemények - C. Tóth Norbert: Adatok a megyék és a hiteleshelyek közötti viszonyra a 14. és 15. században II/351
354 С. TÓTH NORBERT nyiséget még annak figyelembe vételével sem nevezhetjük számottevőnek, hogy az idézőleveleket nem volt szokás megtartani, sőt összevetve III. András király törvényével és az idézett Zsigmond király által Pozsony megyének küldött parancslevéllel meglehetősen kevés a számuk. A 107 kérésből csupán hét darab, azaz az összesnek nincsen hét százaléka! Ha ehhez hozzávesszük, hogy összesen négy megyének van idézést kérő mandátuma az 56-ből,21 akkor csak igazán meglepő a helyzet. Kérdés azonban, hogy létezett-e ilyen, akár országos, akár helyi „kiváltsága" a megyei nemességnek? A törvények és a parancslevél azt sugallja, hogy igen, ámde a források ilyetén mértékű hiánya még a magyar viszonyok között is feltűnő és magyarázatot igényel. Célszerűnek látszik, hogy mielőtt tovább folytatnám a probléma vizsgálatát, elősoroljam az egyes megyék kiadványait (okleveleik számának növekvő sorrendjében). Sopron megye egyetlen mandátuma 1397. szept. 24-én kelt, amelyben a megye a korban nem szokatlan hatalmaskodási ügy kivizsgálása érdekében ír a győri káptalannak.2 2 - Győr megyének két darab 1426-os mandátuma van, az egyik a már fentebb idézett, a másik pedig egy hatalmaskodás kivizsgálásához kéri a pannonhalmi konvent tanúbizonyságát.2 3 - Baranya megyének nyolc darab mandátumával rendelkezünk, az első 1336. szept. 27-én kelt, amelyben a pécsi káptalan jelentette Domokos baranyai alispánnak és a négy szolgabírónak, hogy a kérésükre kiküldött Vince presbiter jelenlétében Mykow fia István megyei ember elvégezte az eltiltást.2 4 Az utolsó 1446. júl. 18-án kelt a pécsváradi konventhez.25 Baranya megye mandátumai a pécsi káptalanhoz, a pécsváradi és a szekszárdi konventhez szólnak.2 6 - Somogy megyének tizennégy darab kiadványával rendelkezünk, amelyek mindegyike a somogyi konventnek íródott. Az első, mindközül a legkorábbi, 1322. ápr. 3-a előtt,2 7 az utolsó 1427. jűn. 10-én kelt.2 8 - Zala megyének tizenhat darab oklevele van, amelyek közül egy-egy az újudvari konvent-21 Mivel értékelhető mennyiségű adata csak ötvenhat megyének van, így ezt vettem kiindulási alapul fejtegetéseimnél. Lásd erre: Csukovits Enikő: Sedriahelyek - megyeszékhely a középkorban. Történelmi Szemle 39 (1997) 3-4:363-386. (=Csukovits: Sedriahelyek) táblázatában ötvenhat megyét sorol fel (381-386). 22 Sopron vármegye története. Oklevéltár I—II. Szerkesztette Nagy Imre. Sopron, 1889-1891. (=Sopron vm.) I. 526-527., ZsO I. 4985. A válasz 1397. okt. 12-én kelt, amely szerint a káptalan Fraknói János királyi emberrel kiküldte Péter karbeli klerikust, és az elvégzett vizsgálat igazolta a panaszt. - DL 8255. (Acta ecclesiastica, Borsmonostra 27-48.) 23 Dreska: A pannonhalmi konvent 28. 24 DL 67709. (Tallián es. lt. 33.) - A hátlapon: vicecomiti de Baranya et quattuor iudicibus nobilium eiusdem comitatus. 25 DF 260034. (Révay es. lt., Gyulay 8-24b.) - A hátlapon: vicebanis comitatus de Baranya, relatio. 26 Ez utóbbi igen érdekes, mivel a hatalmaskodást a pécsi káptalan tagjainak (András tolnai, Gál baranyai és Benedek valkói főesperesek, György custos, Márton dékán, Mirabilis András és Szentjánospályi Pál kanonokok) familiárisai követték el, és a megye a pécsváradi és a szekszárdi konventhez küldött mandátumot, és amint az máskor szokás volt, a szekszárdi csak kivizsgált (DL 78218 - Zichy cs., zsélyi 212-852), míg a pécsváradi idézett. Codex diplomaticus domus senioris comitum Zichy de Zieh et Vásonkeö, I—XII. Szerkesztették Nagy Imre, Nagy Iván, Véghely Dezső, Kammerer Ernő, Döry Ferenc és Lukcsics Pál. Bp., 1871-1931. (=Zichy) V 42-44. (DL 78220 - Uo. 853.) 27 Borsa Iván: A somogyi konvent oklevelei az Országos Levéltárban I-VI. Somogy Megye Múltjából. Levéltári Évkönyv (=SMM) 26-31. Kaposvár, 1995-2000. (Borsa: Somogyi konvent) I. 77a, Anjou VI. 512. 28 DL 43706. (Múz. törzsanyag, Véghely-gyűjt.)
