Századok – 2002
Tanulmányok - Csukovits Enikő: Bűn és bűnhődés. Vezeklő zarándoklatok a középkori Magyarországon II/303
BÚN ÉS BŰHŐDÉS A KÖZÉPKORI MAGYARORSZÁGON 315 vegyének 18 aranyforintnyi vérdíj járt - ebből hatot húsvétkor, a többit Szent Jakab apostol napján, vagyis július 25-én kellett kifizetni. Az asszonynak járó összeg kielégítéséről a zarándoklatokhoz hasonlóan kezesek gondoskodtak.5 0 Az 1398-as esztendőnél egy újabb típusú bejegyzésre bukkanhatunk, ráadásul ebből a fajtából egyszerre kettőre. Mindkét szöveg abszolúciót foglal magában: az elsőben a közeli Bátról származó Lipót kapott felmentést minden olyan zarándoklat teljesítése, minden miserendelés és pénzfizetés kötelezettsége alól, amellyel egy pék megölése miatt tartozott.5 1 A másik tettes, Kolurlus, aki megölte Nykussch Kegler famulusát, előírt római zarándokútja alól kapott mentesítést.52 A szövegek — mint a felsorolt példákból kitűnik — sajnos csak a városi hatóság számára legfontosabb információkat rögzítették, Selmecbányán pedig a bejegyzéskor láthatólag az volt a legfontosabb, hogy ki biztosítja az előírt vagy vállalt zarándoklat elvégzését. így több esetben megtudhatjuk az összes kezes nevét, de rejtve marad előttünk, voltaképpen kinek is kell utaznia, s főként szinte soha nem tudhatjuk meg, mi is történt valójában, milyen bűnügy váltotta ki a vezeklő zarándoklatot. Számunkra különösen azok a bejegyzések tűnnek szokatlannak, sőt, szinte érthetetlennek, ahol a kezesek a megöltért vállalnak szavatosságot. A sajátos szokásra azonban szerencsére másutt is találhatunk példákat, olykor a selmecieknél jóval részletesebb magyarázattal - ezeknek az eseteknek az értelmezéséhez tehát még feltétlenül érdemes visszatérni. Selmecbánya 14. századi városkönyvében találhatunk néhány olyan zarándokadatot tartalmazó bejegyzést is, amelyekhez biztosan vagy valószínűsíthetően nem tapadt vér. Többféleképpen is értelmezhető például az a városi bírósági végzés, amely 1379-ben három személyt kötelezett római peregrinációra. A két kamaraispán valamint a városi esküdtek bírói székükön úgy határoztak, hogy Ulusch varga valamint Péter és Pertelmus mészárosok kötelesek egy bizonyos Yvan javaiból elvégezni vagy kifizetni egy római utat.53 A mondott Iván említése nélkül egyszerű vezeklésnek tűnne az ügy, de miért az ő vagyonából kell az utat teljesíteni? Társuk volt valamilyen bűnügyben, de meghalt? Esetleg ő volt az áldozat, s a város számára az volt az elsődleges szempont, hogy lelke békéjéről — ha másként nem megy, saját javaiból — feltétlen gondoskodjanak? A forrás sajnos nem ad választ a felmerülő kérdésekre, arról azonban tájékoztat, hogy az előírt utat valóban el is végezték. 50 ,,... itinerationes quatuor predictas facere debet Henzel Scheytel pro anima interempti dicti Hanus Weyroth. Item discreti viri Haynczman Salczer... sunt fideiussores pro XVIII fl. auri, quorum sex dare debet ad festum pasche et reliquos ad festum sancti Jacobi apostoli honeste domine relicte Weyrothm" - SVK f. 50. 51 „Item Leupoldus de Foro Dominarum Uber est et absolutus ab omnibus itinerationibus et missis et pecunis et ex sibi per concordiam in posita ratione homicidii, quod perpetravit in Foro Dominarum in uno pistore..." - SVK f. 51. 52 „Item Kolurlus son Jacob est über et absolutus ab itineratione Romane, quod sibi fuit in posita in causa homicidii perpetrati in famulo Nykusch Kegler" - uo. 53 „Nos comes Jakusch et Paulus urbarius etiam comes in Schebnitz necnon Tiurati cives...ceterisque cives Tiurati de eadem tunc temporis constituti presente magistro Mychahele sancta fori domini regis sedente recognoscimus, quod Ulusch sutor et Petrus carnifex et Pertelmus carnifex de hereditatibus Ybani vel quicunque ipsas hereditates possidebunt singulis annis debet facere vel conparare unam peregrinationem versus Romam.... incipiendo sabbato die incarnationis domini MCCC LXXIX / ab illo tempore perfecerunt itinera versus Romam" - SVK f. 30.
