Századok – 2002
Tanulmányok - Zsoldos Attila: A királyné udvara az Árpád-korban II/267
A KIRÁLYNÉ UDVARA AZ ÁRPÁD-KORBAN 291 Erzsébetnek az udvarához tartozott. A személyére vonatkozó adataink szerint az ifjabb királyi pár több gyermekét is Menna szoptatta: egy, csak tartalmi átírásból ismert oklevél Margit hercegnőt és a későbbi IV Lászlót nevezi meg,24 6 míg a máiemlített hamis oklevél Máriáról, a későbbi nápolyi királynéról tesz említést. Menna férje a „szász" Mihály ispán, egy bizonyos István fia volt (comes Michael Saxo filius videlicet Stephani), s mivel a házaspár a dajka szolgálatai fejében a 13. század elején a királyné német vendégtelepesei által lakott vizsolyi ispánság247 települései közé tartozó Felnémetit kapta adományba, fiuk, György pedig szintén a telepesfalvak egyikét, Középnémetit, alapos okunk van arra gyanakodni, hogy a dajka is a Vizsoly környéki hospeseк közül származott. István ifjabb király gyakran időzött az Abaúj megyei vizsolyi ispánság szomszédságában, Patakon,248 mégpedig a jelek szerint családjával együtt,24 9 így aztán ésszerűnek látszik a feltételezés, hogy István és felesége a közeli királynéi uradalom lakói közül választották ki gyermekeik dajkáját. Hogy választásuk miért esett éppen Menna személyére, persze nem tudjuk, az mindenesetre bizonyos, hogy az asszony és családja ezzel megcsinálta a szerencséjét. Az a körülmény, hogy Menna a királyi pár több gyermeke mellett is dajkaként szolgált, egyértelműen árulkodik arról, hogy elégedettek voltak vele, s a szoptatás idejének elmúltával is az udvarban maradhatott. Valószínűnek tekinthető ugyanis, hogy Mennáról esik szó IV Béla leánya, Margit hercegnő szentté avatásának ügyében felvett jegyzőkönyvben, ahol név nélkül említik IV László dajkáját (nutrix domini regis).250 Ez annál bátrabban feltehető, mert a dajka egyik fia, a már említett György igazolhatóan kapcsolatban állt a királynéi udvarral: 1278-ban budai polgárként és IV László felesége, Izabella királyné szekerészeinek vezetőjeként (maiorplaustrorum ... reginalium) említik. Ha hihetünk annak a hamis oklevélnek, mely a dajka nevét is fenntartotta, Menna egy másik fia pedig, bizonyos Jakab, idővel pataki plébános lett, ami — mivel a pataki kiváltságolt plébánia {plebania exemta) volt,25 1 melynek papja a királyi káplánok közé tartozott25 2 — megint csak a család udvari kapcsolataira utal. Minden bizonnyal a dajka családja udvari kapcsolatainak tulajdonítható az is, hogy Menna egyik dédunokája Druget Fülöp nádor felesége lett.25 3 A tisztség, amelyet Menna dajka fia, György 1278-ban Izabella királyné udvarában betöltött, más adatokból is ismert. 1282-ben egy bizonyos Kozma viselte ezt a tisztséget (maior plaustrorum nostrorum), aki atyafiaival (fratribus suis), Lukáccsal és Benedekkel együtt megkapta Izabella királyné harcoló népeinek Onár nevű földjét (terrain nostrorum exercitualium populorutn nostre collationi 246 1278: DF 266 088. és DL 75 382. 247 Vö. 1220: VR 259. sz. 248 1 263: RA 1800. sz.; 1267: RA 1874. sz.; 1268: RA 1886. sz. 249 Err e vall, hogy Erzsébet ifjabb királyné gyermekeivel együtt szintén Patakon esett 1264-ben ÍV Béla lányának, Anna hercegnőnek a fogságába 1. 1271: Zala I. 58. és 1273: CDCr VI. 36. 250 A veszprémi püspökség római oklevéltára I. 1103-1276. Bp. 1896. 299-300. 251 Jankovich Dénes: Buda-környék plébániáinak középkori kialakulása és a királyi kápolnák intézménye. Budapest Régiségei XIX. (1959) 57-94.; Szűcs Jenő: Sárospatak kezdetei és a pataki erdőuradalom. Történelmi Szemle 35. (1993) 9-12. 252 L. pl. 1298 (?): HO VIII. 453. (keltére 1. RA 4197. sz.). 253 Mennáról és családjáról összefoglalóan 1. Zsoldos Attila: Két hamis oklevélről. Történelmi Szemle 41. (1999) 191-198. és 206-207.
