Századok – 2002
Tanulmányok - Zsoldos Attila: A királyné udvara az Árpád-korban II/267
272 ZSOLDOS ATTILA Máskor sokkal határozottabb ismereteink vannak arról, hogy az országnak miért éppen abban a részében tartózkodik a királyné, ahol oklevelei kelnek. 1289-ban Izabella királyné a nyár végén és ősszel Somogyban időzött: augusztus 11-én Gesztén (in Guezte),4 2 augusztus 16-án Pátrón (in Patruh),4 3 október 17-én pedig Hácson (in villa Aich)44 állíttat ki oklevelet. Mivel Somogyban viszonylag nagy számban ismerünk királynéi birtokokat, Izabella megjelenése a megyében természetesnek tekinthető, ez alkalommal azonban többről van szó, mint hogy a királyné felkeresi itteni birtokait. Somogyi útja előtt — Keresztelő Szt. János ünnepe táján,4 5 tehát június végén — került sor ugyanis a Fejér megyei Fövénynél arra az országos gyűlésre,4 6 melyen a királyné kibékült férjével, IV Lászlóval, s felhatalmazást kapott arra, hogy lépéseket tegyen a korábban jogtalanul elidegenített királynéi birtokok visszaszerzésére.47 Nyilvánvaló, hogy Izabella 1289. évi somogyi útja elsősorban ezzel a birtokrendezési akcióval állt összefüggésben. Ha vizsgálatainkat kiterjesztjük Erzsébet királyné özvegységének éveire is — s nincs olyan megfontolás, ami ez ellen szólna —, akkor további példákat sorakoztathatunk fel a királynéi udvar mozgására. 1279. december 13-án Erzsébet Szepesváron (in castro Scypusiensi),48 1280. november 6-án pedig Zsigrán (in villa Sygra)4 9 keltez. Az adatok huzamosabb szepesi tartózkodást sejtetnek, aminek magyarázata teljes biztonsággal jelölhető meg abban, hogy fia átengedte neki a Szepesség kormányzatát,5 0 s az özvegy királyné személyesen is megjelent „tartomány"-ában. 1279-1280-ban Erzsébet valóban oklevelek sorozatát állíttatta ki szepesi ügyekre vonatkozóan, melyek többé-kevésbé azonos megfogalmazásban arról tájékoztatnak, hogy Erzsébet a „hűtlenek pusztításait követően" (post diversas et varias destructiones ... per infideles regni /actos)51 nyerte el fiától a megye feletti uralmat. Az említett „pusztítások" alatt minden bizonnyal az 1277-1278. évi, Márk fia Roland nevéhez kapcsolható lázadás értendő, mely a Szepességtől a Nyírségig dúlta fel az ország nyugalmát, s összefonódott a Geregyék ti-42 DF 266 353. 43 CD V/3. 64. (Tévesen „Pastuh" névalakkal). - Az oklevél keltezéséből az évszám hiányzik: Fejér 1280-ra tette, ám bizonyosan 1289-ben kelt, amikor is a budai káptalan a parancslevelet — augusztus 27-én — átírta az abban foglaltak teljesítése után, 1. DL 503. 44 ÁUO IV 343. - A kiadásban tévesen „in villa Alta" szerepel, javítva az oklevél szövegét fenntartó átírás eredeti példánya (DF 200 945.) alapján. 45 1290: Budapest történetének okleveles emlékei. Csánki Dezső gyűjtését kiegészítette és sajtó alá rendezte Gárdonyi Albert I. (1148-1301.) Bp. 1936. (a továbbiakban: BTOE) I. 251. 46 A fövenyi gyűlésre 1. Pauler Gy: i. m. II. 406. és S. Kiss Erzsébet: A királyi generális kongregáció kialakulásának történetéhez. Acta Universitatis Szegediensis de Attila József nominatae. Acta Historica XXXIX. Szeged 1971.46-50. 47 1289: „cum statu nostro erga illustrem principem karissimum consortem nostrum dominum Ladizlaum IIIm inclitum regem Hungarie per Dei misericordiam in melius reformata et post congregationem regni Hungarie prehabitam circa Fuen ad comitatum Symigiensem personaliter accedentes terras reginales indebite et superflue occupatas reambulari et in ius reginale revocari et reduci fecissemus" íija Izabella két, egymástól csupán néhány szóban eltérő oklevele - DF 200 713., vö. még 1290: BTOE I. 251. 48 CD V/2. 584. 49 HO VI. 262. (hibás napi kelettel és téves helynév alakkal). 50 Vö. Fekete Nagy Antal: A Szepesség területi és társadalmi kialakulása. Bp. 1934. 304.; Kristó Gyula: A feudális széttagolódás Magyarországon. Bp. 1979. 29. 51 1279: CD V/2. 581.
