Századok – 2002
Tanulmányok - Zsoldos Attila: A királyné udvara az Árpád-korban II/267
270 ZSOLDOS ATTILA ber 21-én, féije, IV László pedig négy nappal később, október 25-én ad ki oklevelet Sáros faluban (in villa Sarus, illetve in Sarus).2 7 1291. október 31-én és november 2-án Fenenna királyné Esztergomban tartózkodott2 8 s bizonyosan itt időzött férje, III. András is, akinek október 27-én és november 1-én kiállított oklevelei szintén Esztergomból keltek.29 Máskor viszont az vehető bizonyosra, hogy az uralkodó és felesége az ország más-más pontján tartózkodott. Erre találunk példát 1284 telének végén, amikor is Izabella királynét február 11-én Budán találjuk,3 0 miközben IV László a Nyugat-Dunántúlon időzött Borostyánkő várát ostromolva,3 1 s ez a körülmény szükségtelenné tesz minden további magyarázatot arra vonatkozóan, hogy miért nem tartózkodott a királyné férje oldalán. Amint az a fentiekből könnyen megítélhető, adataink messze nem elégségesek ahhoz, hogy valamiféle általánosnak mondható képet rajzoljunk a király és a királyné tartózkodási helyeinek egymáshoz való viszonyáról. Nem sokkal jobb a helyzet akkor sem, ha a királynéi udvar mozgására vonatkozó adatainkat önállóan, immár a királyok itineráriumától függetlenül fogjuk vallatóra. A vizsgálat elé, mint arról már szó esett, a rendelkezésekre álló adatok kis száma állítja a legfőbb akadályt: a királynéi oklevelek mintegy ötöde-negyede tartalmaz kelethelyet,3 2 s ráadásul a kelethelyet megadó oklevelek többnyire egymástól elszigetelten helyezkednek el az egyes királynék kiadványainak sorozatában. Mégis érdemes figyelmet szentelni a kérdésnek, hiszen részint a királynéi udvar mozgásának hátterében meghúzódó okok — ha azok egyáltalán kideríthetőek —, részint pedig az egyes tartózkodási helyek feltűnésének gyakorisága olyan tényezők, amelyek figyelembevételével következtetéseket vonhatunk le a királynéi udvar földrajzi stabilitásának jellemzőiről. Ami mármost a királynéi udvar mozgásának okára vonatkozó kérdést illeti, mindjárt az első példánk alkalmas annak bemutatására, hogy milyen nehézségekkel kell szembenéznünk. 1269. május 1-én Mária királyné Bihácson (in Byhygh) adott ki oklevelet,3 3 s ez annál is inkább alkalmas figyelmünk felkeltésére, mert a királyné okleveleiben szereplő többi kelethely inkább arra vall, hogy Mária rend-27 DF 269 474. és RA II/2-3. 222. 28 Zala vármegye története. Oklevéltár I—II. Szerk. Nagy Imre, Véghely Dezső és Nagy Gyula. Bp. 1886-1890. (a továbbiakban: Zala) I. 103. és Árpádkori új okmánytár I-XII. Közzé teszi Wenzel Gusztáv. Pest-Bp. 1860-1874. (a továbbiakban: ÁÚO) X. 38. - Az utóbbi oklevél keltezése ugyan évszámot nem tartalmaz, de bizonyosan 1291-ben kelt, hiszen a királyné 1291. november 24-én átírta, 1. ÁÚO X. 37-40. 29 HO VIII. 417., RA H/4. 83. és 84. 30 ÁÚO XII. 471. - A kiadás évét nem tartalmazó beiktatási parancsot — és az azt átíró privilégiumot — Wenzel tévesen 1288-ra datálta, ám bizonyosan 1284-ben kelt mindkettő, amint az a privilegiális eredeti példánya (DL 86 863.) alapján megállapítható. 31 IV László 1284. január 9. és február 16-a között keltez Borostyánkő alatti táborából 1. RA 3282-3283., 3285-3292. sz-ok, vö. még Urkundenbuch des Burgenlandes und der angrenzenden Gebiete der Komitate Wieselburg, Ödenburg und Eisenburg I-IV Bearb. von Hans Wagner, Irmtraut Lindeck-Pozza. Graz-Köln-Wien 1955-1985. (a továbbiakban: UB) II. 177. 32 Mária: 31 oklevélből 6, Erzsébet (ideszámítva az özvegy királynéként kiadottakat is): 66-ból 16, Izabella: 91-ből 24, Fenenna: 22-ből 5 adja meg a kelethelyet. (A többiek okleveleinek száma túlságosan csekély ahhoz, hogy érdemes legyen figyelembe venni azokat.) 33 Házi Jenő: Vas megyei középkori oklevelek I. Vasi Szemle 21. (1967:1.) 98.
