Századok – 2002
Történeti irodalom - Südosteuropa-Bibliographie. Ergänzungsband 4. (Ism.: Miskolczy Ambrus) VI/1507
783 TÖRTÉNETI IRODALOM SÜDOSTEUROPA-BIBLIOGRAPHIE Ergänzungsband, 4 Historische Bücherkunde Südosteuropa, Band II: Neuzeit, Teil 2: Rumänien 1521-1918. Bearbeitet von Manfred Stoy R. Oldenbourg Verlag München 687 1. A jelen kötet a Gerhard Seewann által irányított Délkelet-Európa Bibliográfia legújabb darabja, amely Románia (pontosabban a dunai román fejedelemségek és a Moldva területéből kialakított Bukovina és Besszarábia) 1521-1918 közötti történetével foglalkozó legfontosabbnak ítélt könyvek és tanulmányok annotált bibliográfiája. A román történetírásról már többször is értekező és a elsősorban a 17. századdal foglalkozó Manfred Stoy állította össze. Figyelmét elsősorban a forrásmunkákra, a gazdaság- és politikatörténetre irányította, míg a művelődéstörténet teréről csak az alapmunkákat vette fel. Elvben az 1995-ig megjelent szakirodalmat tekintették át, valójában néhány — szerencsés — kivételt tettek, mint Lucián Boia nemzeti mítoszokkal foglalkozó magyarul is megjelent műve. (Ismertetését ld.: Kis román nemzeti mitológia avagy Románia története. Századok, 2001. 5.sz. 1211-1221.) A mű fő fejezetei: Altalános történelem, köz- és politika- történet, államjog- és intézménytörténet, gazdaság- és társadalomtörténet, egyháztörténet, kultúrtörténet. Ezen belül pedig további bontásban a bibliográfiákkal, problémákkal, jelenségekkel és személyekkel foglalkozó alfejezetekre tagolták a hatalmas anyagot. A feladat óriási volt. Hiszen kemény kézzel kellett válogatni, és közben az annotációk terjedelmére is figyelni kellett. El lehet mondani, hogy kitűnően megoldották a — sit venia verbo — borzalmas és háládatlan munkát. Ami a borzalmas minősítést illeti, aligha túlzás, hiszen még Németországban is nehéz az 1980-as évek irodalmához hozzájutni. Ezt szóvá is tette a szerző az előszóban. Bár, tegyük hozzá, Magyarországon sem könnyű, és ha a nemzetközi könyvtárközi csere keretében igényelünk újabb munkákat, akkor Németországból kapjuk meg. Ugyanakkor az elmúlt évtizedek terméséről a kitűnő román történeti bibliográfiai kötetek szinte napjainkig tájékoztatnak, s csak sajnálhatjuk, hogy Magyarországon már nincs ehhez hasonló komoly bibliográfiai vállalkozás, ami szintén elég borzalmas. Háládatlan viszont a válogatott bibliográfia azért, mert olvasók, szerzők és recenzensek árgus szemekkel azt keresik, ami kimaradt, és az óhatatlanul jellemző aránytalanságokra figyelnek. A továbbiakban mi is ezt tesszük. A „tudománytörténet, historiográfia" című fejezetben például P Teodor historiográfiai szöveggyűjteménye kapcsán okkal teszi szóvá az annotáció P P Panaitescu hiányát. A hiány háttere politikai. P Teodor, ha nem is mondhatta ki, a még említésre kerülő Gh. Brátianu tisztelője volt. Panaitescu viszont a kommunistákkal kiegyező vasgárdista vonalat képviselte. Ha azt nem is tudhatták, hogy milyen kapcsolatba került a kommunista párttal és milyen beadványban terjesztette elő javaslatait, az nyílt titok lehetett, hogy a régi gárdából ő volt az első, aki 1949 után közölhetett, mégha álnéven is. Viszont a hiányolt szerzőtől fel lehetett volna tüntetni a hajdani Südostforschungenben kiadott historiográfiai tanulmányát. Majdnem egy oldalt tölt ki C. C. Giurescu vitás történeti kérdéseket taglaló kis könyve, amely 1977-ben fontos és jelentős volt. Ezzel szemben teljességgel kimaradt az 1969-i brilliáns műve a román társadalomtörténeti vitákról (Controverse de istorie socialá románeascá), valamint 1972-i történeti szociológiai tanulmányai (Studii de sociologie istoricá) és az 1980-i értekezése a tributális formációról (Teorii §i ipoteze privind sociologia orinduirii tributale). Ezek a művek ma is úttörő jellegűek, a román társadalom-politikai gondolkodás csúcsát jelentik, és nacionálkommunista vulgáta ellenében a modern és kísérletező tudományosságot. Igaz, a szerző nem is nevezte magát történésznek, de a történészek egy részét sem tartotta annak... Akit viszont méltán annak tartott, mint Gh. I. Brátianu, alig van jelen, holott az 1950-ben, börtönben elhúnyt historikusnak éppen Nyugaton jelent meg több fontos műve, olyan is, amit ma sem fordítottak le románra, mint az erdélyi alkotmányfejlődésről szóló tanulmánysorozata párizsi román történeti folyóiratban (Ld.: Gheorghe I. Brátianu - Makkai László: Л Tündérkert. Grádina zínelor. Bp. 1994. 121 1.), intézménytörténetét pedig végül újra kiadták otthon.
