Századok – 2002
Műhely - Mohácsi Gergely: Testkultusz és tömegtársadalom. A budapesti strandfürdők alapításának rövid története VI/1471
A BUDAPESTI STRANDFÜRDŐK ALAPÍTÁSÁNAK RÖVID TÖRTÉNETE 1505 dolásra. Többször fölvetették a sajtóban és a fővárosi közgyűlésen, valamit tenni kellene azért, hogy ne fulladjon bele hétvégenként 8-10 ember a Duna vizébe. „Építsünk nekik olcsó strandokat!" - ismételték unos-untalan a strand-lob by hangadói. „Tiltsuk meg a fürdést!" - szónokolták a rendet mindenekelőtt fontosnak tartó városatyák. Ez azonban nem jelentette volna a probléma megoldását, amivel a helyi, személyes tapasztalattal rendelkező rendőrök is tisztában voltak. „Meg kell állapítanunk, hogy a fürdőzés megakadályozása eltévesztett módja a kérdés megoldásának. A hatóságnak nem megakadályozni, hanem szabályozni kell a szabad dunai fürdőzést. Meggyőződésünk, hogy a nagy, fegyelmezett tömegek teljes megértéssel fogják támogatni a hatóságokat helyes és célravezető rendszabályok keresztülvitelében."14 2 A gyakorlat azonban azt mutatta, hogy minden hétvégén tízezrek lepték el a Duna északi partjait, ahol tilos volt a fürdés. A rendőrök motorcsónakjai időnként megjelentek a partok közelében és visszaküldték a túlságosan messzire merészkedőket. Az is előfordult esetenként, hogy valakit elkaptak a parton és megbüntettek. Mégis, hétről-hétre tömegek fürödtek a Dunában és a „Fürödni tilos!" tábláktól nem messze hordókkal jelölték ki azt a távolságot, ameddig a strandolok kimerészkedhettek — a tilosban!143 E felszabadító és optimista képek mellé kívánkozik kiegészítésképpen e partszakaszok rendezetlen jellege: kimosott fák, sziklák, hulladékhegyek, több tízezer ember egyetlen nyilvános illemhely nélkül, por, sár és elszórt ételmaradékok. Ez is a szabad Duna-fürdők történetéhez tartozik. Tömegtársadalom és testkultusz A budapesti strandvilág társadalmi struktúráját az intézmények, illetve a hiányuk alakította ki. Tanulmányomban arról igyekeztem képet adni, hogy mennyire eltérő jellegű strandfürdőket alapítottak Budapesten a múlt század első felében. A tárgyalt időszakban a népesség minden rétegében megfigyelhető, hogy megnőtt a testkultusz társadalmi jelentősége. A jelenség egyik oka feltételezhetően az a tendencia, melynek hatására a századforduló klasszikus polgári értékeit egyre inkább fölváltotta a városi tömegkultúra. A születőben lévő tömegtársadalomban fokozatosan megváltozott az egyén és a társadalom közötti egyértelmű kapcsolat. Talán nem túlzás feltételezni, hogy a testkultusz a budapesti tömegtársadalom történetének egyik legfontosabb fejezetéhez tartozik, melyről a strandfürdők különösen beszédesen vallanak. A modern testkultusz társadalomtörténete idehaza még ugyancsak gyermekcipőben jár. A jövő kutatóira vár az a feladat, hogy a testápolás, a testnevelés jelenségeinek tömegessé válását és társadalmi folyamatát azok legjellegzetesebb intézményein keresztül megvizsgálja. Ezeknek az alapvető kutatásoknak az elvégzése talán megfelelő keretet nyújt idővel a modern magyar testkultúra jelenségének az átfogó értelmezéséhez. A strand ennek csupán egy vonatkozására szolgál szemléletes példával. Az amerikanizáció és a tömegtársadalom másfajta eszményei természetszerűleg ekkor sem léphették túl a polgári 142 Népszava, 1921. július 26. 4. 143 Szélpál Árpád: Ingyenstrand. Népszava, 1930. augusztus 3. 10.
