Századok – 2002
Műhely - Mohácsi Gergely: Testkultusz és tömegtársadalom. A budapesti strandfürdők alapításának rövid története VI/1471
A BUDAPESTI STRANDFÜRDŐK ALAPÍTÁSÁNAK RÖVID TÖRTÉNETE 1499 nyári hónapokban a legtöbb utazási iroda kirakataiban és a különféle sajtótermékekben feltűntek e strandok hirdetései, nem ritkán egész oldalas, színes reklámjai. A Palatínus 1921-ben nyílt meg a margitszigeti strandfürdő kibővítése után, mint erről a fentiekben már szó esett. Mindenképpen ez volt a legnagyobb és legismertebb strandfürdő egész Budapesten, főként 1937-es átépítése után.11 7 Az átalakítás munkálatai jól illeszkedtek abba a jelentős programba,11 8 melynek során a harmincas években a Margitszigeten sorra épültek a különféle sportlétesítmények: a Sportuszoda (1930), nyitott vízipóló medence (1937), teniszpályák. A Janáky István és Molnár József tervei alapján 1 millió pengőért átépített fürdőben minden megtalálható volt, ami egy modern strandtól elvárható. A pihenni vágyókat óriási pázsit várta (az addigi nagyrészt homokos terület helyett), a sportolók pedig alagúton keresztül érhették el a strandhoz kapcsolódó Duna-uszodát. A szórakozást az újonnan felállított hullámfürdő és a színpad biztosította, ugyanakkor az esztétikai szempontok sem hagytak kívánnivalót maguk után: a bejáratnál egy napozó nő szobra és Dekáry István népies festménye fogadta a látogatókat. A létesítmény egészén mégis sokkal inkább a funkcionalizmus hatása érvényesült. Európa legnagyobb mesterséges medencéje 140 méter hosszan terült el, a modern technikát pedig — többek között — a három nyilvános telefonállomás és az üzenetközvetítő rádióhelyiség képviselte. A strand tervezői igyekeztek a legkülönfélébb társadalmi rétegek igényeinek megfelelni, hogy a 9000 fő befogadására alkalmas létesítmény ne szegregálja, hanem egybeterelje a tömegeket. A jobbmódúakat vendéglő és kávéház várta, de kialakítottak egy külön részt azok számára is, akik otthonról hozták az uzsonnát. Az öltözőkben is a legkülönfélébb megoldásokat ötvözték: családi kabinok, szekrényes öltözők, zsákok és kluböltözők - mindenki megtalálhatta a számára megfizethető és alkalmas öltözködési formát. Jellemző a látogatók társadalmi összetételére, hogy a strand mellé autóparkolót építettek, viszont arra is tekintettel voltak, hogy a Pasaréti tér felől érkező autóbusz megállója a közelben legyen. A főváros legdivatosabb strandfürdője lett a Palatínus. Egyesek már korán reggel kilátogattak, s innen indultak munkába a „hajnali" úszást követően. A Duna-uszodával együtt összesen öt medence várta a fürdőzőket. Az öltözők felett pedig egymástól elválasztott férfi és női napozókat létesítettek. A nagy átalakítás beváltotta a hozzá fűzött reményeket: az új strandfürdő valóban olyan intézménnyé vált, amely a legkülönfélébb társadalmi rétegeknek nyújtott kikapcsolódást. A kiosztott tiszteletjegyek119 hosszú listája e közönség legfelsőbb körét mutatja számunkra: rendőrfőtanácsosok, hírlap-főszerkesztő, követségek és minisztériumok vezető beosztottjai, magas rangú katonatisztek. Egy másik csoportot alkottak azok a tisztviselők, akik kedvezményes jegygyei látogathatták a strandot. A Palatínus volt a legnagyobb olyan strandfürdő, ahol férfi és női, divatos és divatjamúlt, sportos és elhízott testek egy térben és tömegesen lehettek együtt 117 Zászlós [?]: Világvárosi strandfürdő a Margitszigeten. Városok Lapja, 1937. június 1. 351-352.; Komor Marcell: Új világvárosi strandfürdő a Margitszigeten. Vállalkozók Lapja, 1937. 21. sz. 7.; Beck i. m. 118 Az 1929: XVI. tc. a Margitsziget területét gyógyhelynek nyilvánította. 119 BFL XI. 1542/49.
