Századok – 2002
Műhely - Mohácsi Gergely: Testkultusz és tömegtársadalom. A budapesti strandfürdők alapításának rövid története VI/1471
1498 MOHÁCSI GERGELY A főváros nem sajnálta a pénzt a Gellért hullámfürdőjének grandiózus külsőségeire sem és Sebestyén Artúr műépítész személyében megfelelő partnerre is talált: a Zsolnay-keretekkel ellátott fülkék, a lábmeleg parafa padlóburkolat és a víz színe alatt világító lámpák folytán a hullámfürdő Budapest legelőkelőbb strandjává lett. Alig titkolta a főváros vezetése, hogy e két strandfürdő létesítésénél nem annyira a szociális, sokkal inkább az idegenforgalmi és a propaganda szempontokat vették figyelembe. Ezért figyeltek külön arra is, hogy a hullámfürdő kialakításánál a magyaros díszítőelemek szerepet kapjanak. Az sem jelentett megoldhatatlan problémát, hogy a Széchenyi strandfürdő tervezett 25 milliárd koronás átalakítása időközben 55 milliárd koronára emelkedett. Az új intézmények a tehetősebbek számára épültek, s elsősorban a divatos művészek (főleg színészek) és külföldi üzletemberek, valamint az arisztokraták kedvelt találkozóhelyévé váltak; főként a Gellért fürdő, melynek legfőbb nevezetessége az egyedülálló hullámgép volt. „Idegenforgalmi gócpont volt évekig a Hullám. Aki elegáns és mondén nő és férfi élt Pesten, az mind itt volt. A hely nagyon szép. A Hullámfürdő vize tiszta. Jó a levegő."11 3 Csupa finomkodó, halk ember jár ide, akik rászólnak az ugráló, hangoskodó gyerekekre, mert nem akarnak vizesek lenni és ki nem állhatják a tömeget. De azért eljönnek, mert a tömeget csak a tömegben lehet utálni. A két strandon olyan új szolgáltatások várták a fürdőzőket, melyek a napozáson, a sportoláson és a fürdésen túl is lehetővé tették a testükkel való folyamatos törődést: a fodrász, a manikűr-terem, a pedikűr-szoba vagy a lábpakolás szolgáltatásai közül választhattak az ide látogatók. És, természetesen, itt lehetett évente megismerkedni a legfrissebb fürdőruhadivattal11 4 - miközben nem messze innen, a lágymányosi ingyenstrandon néhányan fehérneműben áldoztak közös istenüknek: a Napnak. Magán strandfürdők. A fővárosi közgyűlésben ugyan kialakult egy meglehetősen hangos strand-lobby, melyet főleg technokrata értelmiségiek és szociáldemokrata képviselők alkottak, de a fürdőváros-lobby ismételten megakadályozta a községi mesterséges strand létesítését, ezért azok Budapesten egytől-egyig magántőkéből épültek. A historizáló építészeti megoldások e létesítményeknél természetesen szóba sem jöhettek, mivel elsődleges szempont a jövedelmezőség volt. E strandokat főleg azok a középrétegek látogatták, akik kényelmes, de szolid, modern és természet-közeli kikapcsolódásra vágytak, nem pedig a Hullámfürdő mondén, hangos és divatos környezetére. Az olcsóbb helyekre ugyanakkor a munkás családok is kilátogattak, főleg hétköznapokon, amikor félárú jegyeket árultak a legtöbb fürdőben. A közönséget ezek a strandok nem a társasági élet informális hálóin keresztül toborozták, bár nem is a szociális szükségletek olcsó kielégítésével. Mint arra a Balneológiai Értesítő is felhívta olvasói figyelmét, a magánstrandfürdők esetében a propaganda és a reklám11 5 a legfontosabb közönségcsalogató eszközök.11 6 A 113 Nádas Sándor: Pesti strandok. Pesti Futár, 1937. 15. sz. 7-29. 114 F. Dózsa Katalin: Letűnt idők, eltűnt divatok 1867-1945. Bp., 1989. 149. 115 „Már a nyár elején megjelentek a plakátok, meg a kirakatokban elhelyezett fényképfolvételek a különböző pesti és budai strandfürdőkről. Mindenféle kellemességeket, szórakozást és kényelmet ígértek a strandfürdők hirdetései." ld. Világ, 1925. július 30. 4. 116 Balneológiai Értesítő, 1928. l.sz. 3-4 és 12-13
