Századok – 2002
Műhely - Mohácsi Gergely: Testkultusz és tömegtársadalom. A budapesti strandfürdők alapításának rövid története VI/1471
A BUDAPESTI STRANDFÜRDŐK ALAPÍTÁSÁNAK RÖVID TÖRTÉNETE 1473 így történt, hogy folyó hó 3-án a nyakamba rúgtak egy fertőzött labdát, aminek következtében a nyakamat megfertőzték. Néhány nap múlva egy daganat keletkezett, aminek következménye vérmérgezés lett, utóbb pedig sanatoriumba szállítottak és még ma is 3 heti kezelés után a sanatoriumban vagyok, mert 12 cm. hosszú és 8 cm- vágásos operátion [!] mentem keresztül."5 A panasztévő kártérítést követelt, mivel tarthatatlannak vélte a zaklatást, amit a sportoló ifjak a békés közönség kárára elkövetnek. A strandon azonban a test különféle technikái6 már egymás mellett létezhetnek, sőt ezek jelentik a kultúra („kulturáltság") elsődleges megjelenési formáit. És ebben a tömegtársadalomban — igaz, konfliktusok árán — mindenki kénytelen szembesülni az életmód által megjelenített társadalmi, nemi, kulturális, sőt etnikai különbségekkel. A strandfürdő tehát a „modern élet" részévé vált. „'Strandfürdő', ezt a német, de ma már nemzetközi értelmű szót és annak jelentőségét nem kell bővebben magyarázni, mert a modern életnek, mely levegő, víz és napfény áldását csaknem primer szükségletnek állítja - elengedhetetlen szükségévé vált. Ma már nemcsak hygiéniai, hanem társadalmi szempontok is megkövetelik, hogy minden városnak lakossága számához képest megfelelő számú, jól elhelyezett, könnyen elérhető és olcsón élvezhető strandfürdője legyen."7 Tanulmányomban azt vizsgálom, hogy a strandfürdők budapesti elterjedése milyen szélesebb társadalmi változások hátterét képezte. A 20. században egyre fontosabbá váló testkultúrának vitathatatlanul a nagyvárosi strand volt az egyik kitüntetett színtere. Ennek az intézménynek a tanulmányozása tehát új megvilágításba helyezheti a modern életforma kibontakozásának ellentmondásos folyamatát. Kis strandtörténet — a budapesti Duna-fürdők múltja A strand divatja — mint ahogy a neve is elárulja — a tengerpartról indult el a 19. század elején. Az egyre népszerűbbé váló intézmény eleinte főként a „dologtalan osztály" szórakozását és gyógykezelését szolgálta.8 A városok gyors növekedése és főként a higiénia, valamint a közegészségügy előtérbe kerülése azonban már a 19. század végétől arra ösztönözte egyes német és amerikai városok vezetését, hogy homok- és napfürdők létesítésével „vigyék be" a tengert a városba. Az uszodák, népfürdők és strandok alapítása Németországban a századfordulóra soha nem látott méreteket öltött. 1905-ben 1627 helységben 2848 nyilvános fürdő és 232 uszoda működött mintegy 25,8 milliós népesség igényeit elégítve ki ezzel.9 A Rajna mentén folyami strandokat állítottak föl, Berlin környékén különféle tavaknál létesítettek nyitott fürdőket, de számos mesterséges strandfürdőt is létesítettek, melyek közül a müncheni Bad Maria Einsiedel, a remscheidi és a drez-5 Budapest Főváros Levéltára (továbbiakban: BFL) XI. 1542/12: 1939. július 28. (Kutatásaim során a Fővárosi Levéltárban őrzött források két nagyobb csoportját használtam föl, egyrészt a BFL 1407. b kezdetű Tanácsi Ügyosztályok Központi Irattárának anyagait, másrészt a BFL XI. 1542 jelzettel kezdődő Szent Margitszigeti Gyógyfürdő Rt. iratai 1912-1949 forráscsoportot.) 6 Marcell Mauss: Techniques of the Body. Economy and Society, 1973. 2. évf. 1. sz. 70-88. 7 Steiner József. Strandfürdőt Szentimrevárosnak! In: Budai Napló, 1938. január 20. 2. 8 Alain Corbin: The Lure of the Sea. The Discovery of the Seaside in the Western World 1750-1840. Cambridge, 1994. 9 Carl Wolff: Öffentliche Bade- und Schwimmanstalten. Sammlung Göschen. Leipzig, 1908. 46.
