Századok – 2002
Közlemények - Katona Csaba: Adatok Balatonfüred 1860-as évekbeli fejlődéséhez VI/1423
BALATONFÜRED AZ 1860-AS ÉVEKBEN 1451 hogy az orvosok jelenlétében szerepet játszott 1855 után az, hogy mentesültek a gyógydíj fizetése alól. Az 1852. évi fürdőlistán elsőként bukkan fel Adler János császári királyi fürdőfelügyelő neve, aki május 1-én már Füreden időzött. Az őt követő első vendégek csak május 31-én érkeztek ebben az évben, így bizonyosnak látszik, hogy Adler — legalábbis kezdetben — munkája végett ment a Balatonhoz. Az egyéb értelmiség esetében szintén lényegében töretlen emelkedést láthatunk, ami a kiegyezés utáni évek során mindinkább fokozódik. Kik tartoztak ide? A réteget kétfelé kell osztanunk a humán és a műszaki értelmiségre: a kiegyezés utáni években különösen utóbbiak száma emelkedett meg. A humán értelmiséget főleg a színészek, zenészek, újságírók képviselték, míg a műszakiak között elsősorban a mérnökök és az építészek szerepe domináns. A polgárosuló Monarchiában ezeknek a szakmáknak a képviselői egyaránt megbecsült helyet foglaltak el, így semmi meglepő nincs abban, hogy füredi létszámuk is emelkedést mutat. A katonaság Füreden jelenlévő képviselői között akadt ugyan tábornok is, a többség azonban természetesen az alacsonyabb rangú tisztek közül kerül ki -ne feledkezzünk meg a gyógydíj alóli mentességről a századosnál alacsonyabb rangúak esetében 1855 után. A vizsgált korszak ideje alatt azonban a hadsereg sokat változott. Az 1840-es évek adatai után, amikor a katonaság mintegy 3, 3 és fél%-át adta a fürdővendégeknek, elsőre talán meglepően hatnak az alacsony számok a a '60-as évek végéig terjedő időszakban. Ezek az adatok a '48-49 és a kiegyezés között időszakra esnek s ez lényegében magyarázatot is szolgáltat a csökkenésre. Füred látogatóit döntően a magyar nemzetiségűek közül kerültek ki és ismert — tényekkel is bizonyítható —, hogy a forradalom és szabadságharc leverését követően egészen a kiegyezésig, de különösen az 1860-as évek elején érlelődő politikai változások kezdetéig a hadseregben csökkent a magyar tisztek száma.91 1868 után újra emelkedést figyelhetünk meg a Füreden időző katonaság sorában, de ez már a Monarchia hadserege, egy másik sereg. Sajnos a kurlisták adatai alapján lehetetlen azt meghatározni, hogy az ekkor Füredre látogató katonák milyen arányban voltak tagjai а к. u. k. hadseregnek, illetve a honvédségnek. Valószínűsíthető azonban, tekintetbe véve a füredi vendégseregre mindvégig jellemző erőteljes magyar dominanciát, hogy elsősorban a honvédség kötelékébe tartozó katonák múlatták idejüket a Balatonnál. Ezt a hipotézist támasztja alá az is, hogy a honvédség kötelékei Magyarország területén állomásoztak, míg a közös hadsereg tisztjei a Monarchia bármely szögletében elhelyezést nyerhettek. Az a réteg, amelyik a vizsgált időszak során alighanem a legtöbb változáson ment keresztül, a hivatalnokok rétege. Rögtön az elején le kell szögezni, hogy itt is erős a mélységben való tagoltság: hétszemélynökök, alispánok, az uralkodó személyes szolgálattevői is felkeresték Füredet. A többség viszont természetesen a középhivatalnokok közül korült ki, akik anyagilag még állni tudták a füredi árakat. 1840-ben és 1841-ben meglehetősen magas a hivatalnokok aránya a fürdővendégek körében: 10-16%. Ezek döntő többsége a megyei hivatalokat betöltő nemesség, valamint a különféle uradalmi tisztségek képviselői — tiszttartók, számvevők, kasznárok — közül került ki. A városi hivatalnokréteg ekkor még 91 Hajdú Tibor-. A közös hadsereg magyarországi tisztjeinek nemzeti, vallási, szülőhely szerinti megoszlása a dualizmus korában - Századok, 1997/6. 1225.
