Századok – 2002
Közlemények - Katona Csaba: Adatok Balatonfüred 1860-as évekbeli fejlődéséhez VI/1423
BALATONFÜRED AZ 1860-AS ÉVEKBEN 1433 a korral haladó fürdőkben gátoltatnak is, de a mi igazgatóságunk sokkal emberiebb, semhogy a természet rende ellen működve, még az üdvözülésre előkészítő egyetlen módot is elmesterkéljeü! {...} Igaz, hogy e „szük világ" gyönyörű s minden pontján a Balatonnak színekben változatos és mozgásban nyughatatlan vize, s az örökké tiszta levegő által — üdítő, sőt megengedem, hogy maga a gyüpontoni sürgés-forgás a „látásra" jöttek előtt kedves is: de azokra, kik hosszabb élvezésére utalvák, — unalmas!"38 A gyógyterem átadására 1879-ben került végre sor: „... az 1878-dik évi fürdőidényre a födött sétány, az 1879-dikire pedig a gyógyterem is elkészült. A kávécsarnok3 9 és a födött sétány már készen áll."4 0 A gyógyteremben jutott hely olvasóteremnek, zongorateremnek, kártyaszobának, táncteremnek és ide költözött a kölcsönkönyvtár is. Ennek jelentőségével a kortársak is tisztában voltak, idézzük példaként Roboz Istvánt: „Most 1879-ben készült el a pompás gyógyterem. Szóval Balatonfüred ma már mindennel el van látva, amire egy elsőrendű fürdőnek szüksége van."4 1 Az 1880-as, 1890-es évekre viszont Füred lassan elveszítette évtizedekig élvezett monopolhelyzetét a tóparti idegenforgalomban. Amikor Walkó László 1907-ben kelt útleírásában röviden érinti a Balatont is, Füred neve már szerényen bújik meg a többi fürdő sorában: „... a szerényebb körülmények között üdülésre vágyó is, akit a szénsavban dús víz gyógyító ereje, az erősítő légáramlatok vagy a természet szépsége vonz a Balatonra, az a somogyi partok bársonypuha fövenyén, Lellén, Bogláron, a kies fekvésű Fonyódon, vagy a remek szőlőkben gazdag és regényes szépségű veszprémi partokon, Kenesén, Almádiban, Füreden, Badacsonyban és Keszthelyen {...} fog eltölteni {...} egy-egy szép és nyugalmas nyarat."4 2 1912-ben a Balatonfüredi Hírlap újságírója már így foglalta össze véleményét: „A Balaton körüli fürdők, így a somogyi partokon Siófok, Boglár, a zalai partokon Keszthely — hogy csak a nagyobb helyeket említsük — oly nagyarányú, rohamos fejlődést, emelkedést mutatnak az utolsó évtized alatt, hogy e tény gondolkodóba ejti az embert s önkéntelenül az a kérdés tolul elénk, hogy mi lehet az oka Balatonfüredfürdő és a község hátramaradottságának, mely pedig a hetvenes években első fürdője volt a Balaton-partnak."43 A kritika javarészt jogos volt, amit néhány szemléletes adattal is könnyen igazolhatunk. 1893-ban Siófokon 1483 vendég fordult meg szemben Füred 2052 vendégével, addig 1911-ben Siófok vendégeinek száma már 12 116-ra emelkedett, ugyanakkor Füredet csupán 3058 fő szerencséltette látogatásával.4 4 Füred stagnálása különösen szembetűnő a siófoki fejlődés tükrében. 38 Sz. M.:Utiképek - Győri Közlöny, 1861/67. 266. Közli: Gerencsér Miklós: Újdonászi ódonságok Veszprém Vármegyéről 1857-61-ből. Pápa, 1997. 73-74. 39 Az ún. Gyönyörde. 40 Jalsouics Madár-. A balatonfüredi gyógyhely és kirándulási helyei képekkel illusztrálva. Budapest, 1878. 30. 41 Balatonfüredről R. I. - Vasárnapi Újság, 1878/31. 205. 42 Walkó László-. Budapesttől Velencéig. Budapest, 1907. 12-14. 43 Balatonfüredi Hírlap, 1912/2. 1. 44 Kósa László-. Fürdőélet a Monarchiában. Budapest, 1999. 48.
