Századok – 2002
Közlemények - Torbágyi Péter: 1848/49-es magyar emigránsok Mexikóban VI/1411
1416 TORBÁGYI PÉTER tották.3 1 Igaz, ő maga, állítása ellenére, nem vett részt a magyarországi forradalomban, mégis 1849-ben egy könyvet jelentetett meg angol és német nyelven a magyarországi eseményekről, melynek érdeme, hogy ez volt az első Egyesült Államokban megjelenő terjedelmesebb mű a témában.3 2 Naphegyi feltehetően már a Santa Annát követő új mexikói kormány gazdasági liberalizációs reformjai hatására látogatott Mexikóba, ahol kereskedelmi cége alapításával egy időben nevezték ki Mexikó egyesült államokbeli bevándorlási főmegbízottjává.3 3 Hogy Naphegyi miként járta ki kinevezését Mexikóban, azt nem tudni, de valószínű, hogy ebben Langer Móritz is segédkezet nyújtott, akit Naphegyi orvosi tanulmányai alatt talán már Pesten megismerhetett. A Naphegyi és ügynökei által végzett telepítési munkát általában pozitívan értékeli a mexikói történetírás, mégis az 1858-ban kirobbanó reformháború meggátolta a terv teljes kivitelezését.3 4 Ezen telepítési akció során Mexikóban megtelepedett külföldiek névsorát nem ismerjük, így arra a kérdésre sem tudunk választ adni, hogy ez miként befolyásolta a magyar bevándorlást, ráadásul a kérdés vizsgálatát tovább nehezíti a külföldiek névjegyzékében tapasztalható rendetlenség, melyre jellemző maga Naphegyi esete is, kinek magyar nemzetisége közismert volt az ottani hivatalok számára, mégis neve mellett többször amerikai, osztrák, német és külföldi származást tüntettek fel.3 5 így érthetővé válik az is, hogy mexikói levéltári források adatai szerint miért nem érkezett 1856 és 1865 között egyetlen magyar sem az országba.3 6 Pedig a liberális reformok hatására, ebben az időben jelennek meg az első 48-as magyarok, akik mint szerződéses alkalmazottak, kereskedők vagy utazók érkeztek Mexikóba. Az 1850-es években Nemegyei Bódog Félix őrnagy3 7 és László Károly tüzérszázados3 8 , aki törökországi száműzetésében Kossuth személyi titkára volt, több más 48-as magyarhoz hasonlóan a Guadelupe Hidalgo szerződésben megállapított új mexikói-amerikai határvonal feltérképezésénél kamatoztatták tudásukat. Később Mihajlovits Athanasiusszal rövid ideig, mint mérnökök a mexikói Tehuantepecben megkezdett vasútépítésnél dolgoztak. A Tehuantepec-földszoros azzal hívta fel az amerikai tőkebefektetők figyelmét, hogy Panama mellett ez a terület merült fel egy esetleges jövőbeli, a kontinenst átszelő kelet-nyugati folyami átkelő létesítésénél. Maga Türr István, aki egyik főszervezője volt a Panama-csa-31 Vasváry KÉZ2:71. és N2/c:l-30.; A Szaharától Mexikóig: Naphegyi Gábor kalandos élete. In: Földrajzi Múzeumi Tanulmányok. 1992. 11. sz. 71-72. 32 Naphegyi, Gábor: Hungary from her rise to the present time. New York, 1849. 33 Josefina Zoraida Vázquez-Pilar Gonzalbo Aizpura: Guia de protocolos. Archivo General de México. Ano de 1856. México, 1994. 401. 34 Moisés González Navarro: Los extranjeros en México y los mexicanos en el extranjero, 1821-1970. I. köt. México, 1993. 354.; Zilli Mánica: i. m. 133-134. és Lynn V Foster: Mexikó története. Budapest, 1999. 119. 35 Josefina Zoraida Vázquez-Pilar Gonzalbo Aizpura: Guía de protocolos. Archivo General de México. Ano de 1857. México, 1995. 338-351. 36 Ács: Magyarok idegenben 62. 37 Ács Tivadar: Magyarok az észak-amerikai polgárháborúban, 1861-65. Budapest, 1964. 137. 38 Bona Gábor: Hadnagyok és főhadnagyok az 1848/49. évi szabadságharcban. II. köt. Budapest, 1998. 361.
