Századok – 2002
Közlemények - Erdődy Gábor: Vezető belga liberális hírlapok a magyarországi változásokról 1849-ben VI/1385
1396 ERDŐDY GÁBOR megválaszolásra, hogy „Oroszországgal, vagy nélküle", hanem az, hogy „Oroszországgal az alkotmányosság elve ellen, vagy a népekkel az elvért?" Kiemeli, hogy a cári intervenció kérdése nem csupán a magyarokat érinti, hanem legalább anynyira, sőt talán még jobban befolyásolja az osztrák monarchia többi népe sorsának alakulását is. Éppen ezért, az elkövetkező napok a legfontosabbak lesznek Ausztria jövője alakulása szempontjából - hangsúlyozza, s a magyar szempontból korábbi negatív egyértelműséggel szemben nem záija ki a pozitív alternatíva lehetőségét. Néhány nappal később pedig csupán annyit jelez a hírlap, hogy az orosz katonák osztrák területre érkezéséről felröppentett híreket mindeddig sehol nem erősítették meg.44 A Függetlenségi Nyilatkozat debreceni elfogadásának tényét először a Le Précurseur hozza olvasói tudomására május 5-én „Hongrie" című alrovatában.45 Az esemény közlésénél többre nem vállalkozik, sokat sejtető kapcsolódó megjegyzésében azonban hozzá teszi, hogy már pontosan kijelölték az orosz intervenciós csapatok pihenő állásait és élelmező raktárait. Másnap a Le Messager harmadik oldalán bukkan fel az a hír46 , miszerint Kossuth nyilatkozatot tett közzé, amely deklarálta Magyarország és a hozzá tartozó népek elszakadását és függetlenségét a Habsburg - Lotharingiai dinasztiától. Az ugyancsak tényekre korlátozódó bejelentés megfogalmazója szintűgy tartózkodott mindenfajta értékeléstől, antwerpeni liberális társához hasonlóan azonban ő is utalt az orosz fenyegetésre megemlítve, hogy a cári csapatok Magyarországra érkezésének dátumát időközben hivatalosan is május 6-ában határozták meg. A történelmi jelentőségű debreceni dokumentum létezéséről a L'Observateur hetedikén értesíti a közvéleményt, s a trónfosztás, valamint az új felelős magyar kormány megalakulása kapcsán hasonlóképpen beéri az objektív tájékoztatással.47 Az idézett példák egyértelműen azt mutatják, hogy a belga liberális közvélemény megjelenítői és formálói kezdetben tudatosan és következetesen tartózkodtak az új helyzettel kapcsolatos érdemi állásfoglalástól. Nem terhelték túl közönségüket sokkal több, a magyar belpolitikai élet alakulására vonatkozó részletekkel sem. Érdeklődésük egyértelműen a magyar szabadságharc nemzetközi környezetére, a küzdelem várható kimenetelének boncolgatására összpontosult. 4. A független Magyarország nemzetközi környezetéről A liberális belga hírlapok figyelme a történelmi változások hírére fokozottabb mértékben fordult Magyarország felé. A Le Messager „Gand" című rovata május 9-én külön vezércikkben foglalkozik a legújabb fejleményekkel r48 A korábbiakhoz képest szokatlanul hosszú és alapos elemzés megállapítja, hogy „Magyarország ügyei legdrámaibb szakaszukba lépnek", miután Oroszország cáija Ausztriába érkezett az 1815-ös szerződés megerősítésére. A magyar és az itáliai kérdést 44 „Nouvelles d' Allemagne" LM 1849. máj. 5. No. 125. 2. 45 „Allemagne" / „Hongrie" LP 1849. máj. 5. No. 125. 2. 46 „Nouvelles d'Allemagne" LM 1849. máj. 6. No. 126. 3. 47 „Hongrie" LOB 1849. máj. 7. No. 127. 3. 48 „Gand" LM 1849. máj. 9. No. 129. 1.
