Századok – 2002
Közlemények - Hermann Róbert: Kossuth Lajos és az Országos Honvédelmi Bizottmány kiadatlan iratai 1847–1848 1347
KOSSUTH ÉS AZ OHB KIADATLAN IRATAI, 1847-1848 1355 Haller5 0 mellett ajánlotta Sáros Szirmay István5 1 és Sándort5 2 , ezen névbenieket nem nevezné n[em]zetőri tisztekké. A zsidó község toleranciális taxája 50.000 fr.5 3 - Elnök Kaszovicz (maga háza Dohány utca) Hermann Lőwy. - Mások ellene vannak. Sk. fogalmazvány. MOL Kossuth min. ir. 124/a. 6. Budapest, 1848. június 16. KOSSUTH PÉNZÜGYMINISZTER VÁLASZA SZÉKESFEHÉRVÁR KÖZÖNSÉGÉNEK BEADVÁNYÁRA E sz. k. város közönségének a királyi díjváltság iránt folyó évi június 6-áról P 2016. sz. alatt kelt nyilatkozatára ezennel válaszoltatik.5 4 Bár az ország jelen körülményei rendkívüli erőfeszítést igényelnek, s ebben a kormány minden hazafinak önkénytes áldozatkészségére számít is; mindazáltal a honpolgárok bármely osztályának törvénytelen adózássali terhelését az ország bármely sürgetős körülményei sem menthetnék; s ha a királyi városok által fizetni szokott kérdéses díj törvénytelen eredetú volna, alulírt pénzügyminiszter szoros kötelességének ismerné nem annak váltságára szólítani fel a királyi városokat, hanem azt minden kételkedés nélkül egyszerűen megszüntetni, s az innen eredő jövedelemhiány pótlásáról másképpen gondoskodni. Miután azonban az 1514:3, 1635:1, 1715:98. törvénycikkelyek a sz. k. városok díjának törvényessége felől kételkedni nem hagytak, az ország törvényes jövedelmeinek épségben tartásáért pedig a pénzügyminiszter hittel erősített kötelessége szerént épp úgy felelős, mint amikint felelősnek érzi magát aziránt, hogy a hon polgárai törvénytelen adóval ne terheltessenek. 50 Haller Ferenc, gróf (1815-1893), kilépett cs. kir. főhadnagy, 1848. június 19-től Sáros megye bártfai járásának nemzetőr őrnagya, 1849. áprilisától júliusáig Segesvár térparancsnoka, várfogságot szenved. 51 Szirmay István, gróf (1794-1857), cs. kir. alezredes, egy cs. kir. szabadcsapat vezetője 1849-ben, 1849 nyarán Zichy Ferenc gróf hadseregbiztos helyettese. 52 Szirmay Sándor, gróf (1798-1877), 1849-ben ideiglenes kassai kerületi cs. kir. főbiztos, 1850-ben Abaúj, Sáros, Torna és Zemplén megyék megyefőnöke. 53 A zsidók 1749-től királyi védelem címén 120.000, majd 158.000 forint türelmi adót (taxa tolerantialis) fizettek a kincstárnak. Az 1839-1840. évi országgyűlés ez ellen kifogást emelt, mondván, hogy adót csak az országgyűlésen lehet kivetni. 1846-ban királyi rendelet szüntette meg a türelmi adót, s annak hátralékát a kamara 1.200.000 forintban állapította meg, amelyet a zsidóknak 11 év alatt, 22 részletben kellett kifizetniük. A türelmi adó mértékét 1848 tavaszán a népképviseleti országgyűlés döntéséig függőben hagyták. Kossuth július 18-i költségvetési előterjesztésében annak eltörlését javasolta. KLÖM XII. 484. o. 54 Az irat előzménye Kossuth 1848. május 24-i rendelete a szabad királyi városokhoz, amelyben felszólította őket, hogy ha akarják, váltsák meg az általuk fizetendő királyi díjat, annak 5%-kal emelt tőkéje befizetésével. KLÖM XII. 192-193. o. Székesfehérvár város válaszában jelentette, hogy a királyi díjat ugyan törvénytelennek tartja, de hajlandó egy összegben megváltás gyanánt 9000 forintot letenni. Egyszersmind arról érdeklődött, felhasználhatja-e erre a célra a 2 %-os kincstári utalványokat. SzMJVLt. Székesfehérvár város közgyűlési iratai. 1848:2016.
