Századok – 2002
Közlemények - Molnár András: Patvarista Zalában; jurátus Pesten VI/1331
1338 MOLNÁR ANDRÁS lett. 1821-ben már Komárom és Fejér megye táblabírája, 1820 és 1824 között pedig a pesti egyetem jog- és államtudományi karának dékánja volt. Később — Deák Ferenc joggyakorlata után —, 1828-ban Rötth Józsefet választották az egyetem rektorává, és 1829-ben jelent meg második jogi műve. Közben Csongrád megyében szintén táblabíróvá nevezték ki, és 1826/1827-ben ő volt Csongrád egyik követe a pozsonyi országgyűlésen. 1827-ben — csongrádi követként — helyet kapott az ún. rendszeres munkálatok kidolgozásával megbízott országgyűlési bizottságban.2 7 A nádor az igazságügyi albizottság tagjává nevezte ki. Az igazságügyi munkálat öt fejezete közül a perrendtartást Rötth József kapta meg előzetes tanulmányozásra és javaslattételre. A rendszeres bizottsági munkálatok perrendtartásról szóló fejezetét, Rötth javaslatát 1829 novemberének végétől vitatta meg és hagyta jóvá az országos bizottság. Rötth munkája a kortársak véleménye szerint kitűnő jogászi alkotás volt. Szerzője korlátozni kívánta a bírói önkényt, a hitelt a bírói végrehajtás meggyorsításával akarta erősíteni. Rá akart ijeszteni a pazarlókra, le próbálta rövidíteni a perek folyamatát (a formalitások csökkentésével), elejét kívánta venni az ügyvédek mesterkedéseinek. Általában véve úgy akarta megjavítani az igazságszolgáltatást, hogy azzal legkevésbé sem sértse a nemesség előjogait. Ez volt Rötth javaslatáról a császári titkosrendőrség főnökének, valamint a kancellárnak a véleménye is. A hosszú, végtelenül szakszerű, aprólékos és lelkiismeretes dolgozatban azonban a haladó reformeszmék még csak csírákban sem voltak jelen. Ilyenekre maga a tárgy is kevés lehetőséget adott, de a szerző sem próbált ilyesmit munkájába belecsempészni. (Rötth közreműködött egy másik operátum elkészítésében is, a váltótörvénykezés rendjének tervezetét szintén ő dolgozta ki.)2 8 Rötth jogtudósi munkássága Deák Ferenc pályakezdetére több szempontból is befolyást gyakorolhatott. Egyrészt azért, mert Deák egy kiváló szakmai felkészültségű és képességű jogtudós mellett lehetett gyakornok 1822/1823-ban, másrészt pedig azért, mert alig nyolc évvel pesti jurátussága után Deák közéleti pályafutásának kezdetét, és politikai karrierjének megalapozását éppen az országos rendszeres bizottsági munkálatok zalai véleményezése, közte egykori principálisa, Rötth perrendtartási fejezetének részletes kritikája jelentette.2 9 Valószínűsíthető ráadásul, hogy Rötth és Deák a joggyakorlat elvégzése után is összeköttetésben maradtak egymással. Noha későbbi levélváltásukról vagy személyes találkozásukról nem tudunk, mégis kapcsolatot tarthattak, legalábbis erre utal az a körülmény, hogy 1830/1831-ben — egészen 1831. május 9-én bekövetkezett haláláig — Rötth 27 Rötth József életrajzi adatai: MOL 0 77. Személynöki levéltár. Királyi személynök. Testimoniales juratorum 8. csomó, 1821. (Festetics Leó gróf bizonyítványai, Pest, 1821. szeptember 14., szeptember 16.), Nagy Iván 9. köt. Pest, 1862. 791., Magyar Törvénytár. 1740-1835. évi törvénycikkek. Bp., 1901. 443., Szinnyei József 11. köt. Bp., 1906. 1341-1342. hasáb, Gróf Károlyi László: A nagy-károlyi gróf Károlyi család összes jószágainak birtoklási története. 2. köt. Bp., 1911. 249., 251., Eckhart Ferenc: A Jog- és Államtudományi Kar története 1667-1935. Bp., 1936. 299., 665. VÖ. Taxner-Tóth Ernő 160. 28 Magyar Tudományos Akadémia Könyvtára Kézirattár. Barta István: Az 1828/30-i országos bizottság reformmunkálatai. (A magyar polgári reformmozgalom előjátéka.) Disszertáció kézirata. 81-82., 89-91. 29 „Javítva változtatni." Deák Ferenc és Zala megye 1832. évi reformjavaslatai. (Zalai Gyűjtemény 49.) (S. a. r. Molnár András) Zalaegerszeg, 2000. Rötth munkájának kritikája („A törvénykezés rendéről" címmel): uo. 109-136.
