Századok – 2002
Közlemények - Molnár András: Patvarista Zalában; jurátus Pesten VI/1331
1334 MOLNÁR ANDRÁS szeptember 23-án kezdődő közgyűlésen jelenlévő nemesek névsorában utolsóként említve.1 3 Mint már utaltunk rá, a patvaristák általában írnokként, ill. fogalmazóként tevékenykedtek elöljáróik mellett. Deák Ferenc ilyen tevékenységének, jellegzetes, egyéni kézírásának nyomát azonban mindez ideig nem találtuk meg a főügyészi véleményeket és jelentéseket őrző megyei közgyűlési iratok sorozatában. Az 1821 és 1824 közötti évekből fennmaradt, egyébként is csekély számú főügyészi iratot valamennyi esetben Csesznák József tisztázta le saját kezűleg, Deák legfeljebb a főügyésznél maradt fogalmazványok elkészítésében működhetett közre.14 Arra, hogy Deák patvaristaságának időszakából miért nem találunk saját kézírásával letisztázott ügyészi iratokat, legalább részben magyarázat lehet, hogy Csesznák állítólag kifogásolta joggyakornoka olvashatatlan, rendetlen írását. Deák „egy iskolatársa" — pontosabban egyik zalai kortársa, aki egyes adatok szerint Chernel Ignác volt — így emlékezett Deák halálakor: „Az ügynevezett patvarián Deák Ferenc Csesznyák József Zala megyei tiszti főügyésznél volt, ki Perlakon, Muraközben lakott. Midőn a legelső lemásolást főnökének megmutatá, ez figyelmezteté rossz írására, mi nem vág össze többi jeles tulajdonaival. Deák Ferenc erre három napig nem igen volt látható, és ez alatt vasszorgalommal azon szép írásmódot tevé sajátjává, mellyel bírt. Ezt magától boldogult Csesznyák űrtól hallottam" -tette hozzá az emlékező. Ez a körülmény, ill. magyarázat annál inkább valószínűsíthető, mivel Deák 1824-1825-ből fennmaradt alügyészi iratai között is akad számos nehezen olvasható, hanyag külalakú kézirat.15 Balogh Gábor jegyezte fel, hogy patvaristaként közreműködött a megyei büntetőtörvényszék munkájában is, sőt két esetben nagyobbrészt ő írta le — főnöke megbízásából — a büntetőperek szövegét.1 6 Deák Ferenc nevét, vagy hasonló jellegű tevékenységének nyomát csaknem hiába keressük Zala megye büntetőtörvényszékének iratai között. Az 1821 augusztusa, valamint 1824 szeptembere — Deák első, mái- korábban ismertté vált ügyészi iratának dátuma — közötti időszakból mindössze egyetlen olyan perjegyzőkönyv maradt fenn, amelyben minden kétséget kizáróan felismerhetjük Deák Ferenc kézírását.1 7 Deák, mint hivatalból kirendelt védő alügyész járt el — főnöke megbízásából — a Kultsár József és társai ellen Fábián István első alügyész által 1821 szeptemberében indított büntetőperben. A felperes akasztófát kért a rablással vádolt négy fogva tartott, köztük a visszaesőnek számító — Veszprém megyében korábban lopás és rablás miatt elítélt, és hosszabb ideig raboskodó — másodrendű vádlott, Romleitner József végedi kocsmáros fejére. Deák kizárólag a kétrendbeli rablással és orgazdasággal, valamint több alkalommal elkövetett lopással vádolt Romleitner védelmét kapta feladatul. A per jegyzőkönyvébe 1822. május 18. és szeptember 6. között beírt védelmében elsősorban a vádak megalapozatlanságát, a bizonyítékok elégtelenségét, valamint a tanúvallomások ellentmondásosságát 13 ZML kgy. jkv. 1822. szeptember 23. 3. p. 14 ZML kgy. jkv. és kgy. ir. 1821. szeptember - 1824. február. 15 Deák Ferencz életéből. Elbeszéli: Deák egy iskolatársa. In: Pesti Napló 1876. február 19. (40. sz.) 1., vö. Áldor Imre: Deák Ferencz élete. Bp., 1878. 5., Molnár András 1995. 16-17., 186-187. 16 Balogh Gábor 306-307. 17 ZML Zala vármegye büntető törvényszékének jegyzőkönyvei és iratai. Tiszti fenyítő és büntető perek 1821-1824.
