Századok – 2002
Közlemények - Molnár András: Patvarista Zalában; jurátus Pesten VI/1331
DEÁK FERENC JOGGYAKORLATA 1821-1823 1333 melletti volt a legkitűnőbb" - idézte fel zalai joggyakorlatát Balogh Gábor, aki ugyan húsz évvel később, ám Deákéhoz hasonló teendőket ellátva volt patvarista az akkori megyei főügyész oldalán. „Jövedelem nem volt semmi, sőt a törvénykezések s közgyűlések idejében Zalaegerszegen kelletvén legalább négyszer egy évben több heteket tölteni, szálláson kívül önmagának kellett élelmezését is sajátjából fedezni" - emlékezett Balogh Gábor. Ugyanilyen gondjai lehettek Deák Ferencnek is, mert patvaristasága idején bátyja már nem volt megyei tisztségviselő, nem volt bérelt szállása Zalaegerszegen. Balogh Gábortól tudjuk, hogy a főügyész kevés időt töltött lakóhelyén vagy a megyeszékhelyen, „annál többet hivatalos dologban az egész megyében. A főügyésznek egyik kiváló hivatása levén az úrbér állománynak az adó épségbeni maradása tekintetbőli megvédése, ő volt a jobbágyságnak törvényes védője, s ez állásából bele kellett avatkoznia minden úrbéri ügyben." A jobbágyság és a földesurak úrbéri vitáit első fokon az úriszékek tárgyalták, és ezeken az üléseken jelen kellett lenni a megyei ügyészi hivatal képviselőjének, aki gyakran éppen a főügyész volt. Mivel a főügyész oldalán gyakornokoskodó patvarista is elkísérte elöljáróját az úriszéki ülésekre,8 Deáknak szintén alkalma lehetett bejárni és megismerni csaknem az egész megyét. 1821 augusztusában Kanizsa város és a Batthyány-uradalom vadászati vitájában, Tűrje mezőváros és az uradalom közötti perben, valamint a csáktornyai uradalom és a nedelici jobbágyok közötti úriszéki perben rendelték ki a főügyészt az adózók pártfogójául.9 1822 márciusában Csesznák József a pölöskeszentmihályi jobbágyok irtásföldjeinek összeírását felügyelte, és a kollátszegi apátság uradalmához tartozó Újhegyen szőlőt művelő adózók ügyét pártfogolta.1 0 1822 júniusában egész sor hasonló megbízást kapott a főügyész: az adózók érdekét védte az alsószilvágyi urbáriummal kapcsolatos úriszéki perben, a csáktornyai uradalom és Nedelic község jobbágyai között a fuvarozás körül támadt perpatvarban, a csáktornyai uradalom által a mezovai pusztában lévő irtások viszszaváltása iránt indított perben, a devecseri uradalom és a lesenceistvándi jobbágyok úrbérrendező perében, valamint a tótszentmártoniak által a földesuruk ellen támasztott úrbéri perben.1 1 1822 szeptembere előtt ugyancsak Csesznák József főügyész képviselte a jobbágyok érdekeit a zalaszabari, nagyrécsei, bellatinci, zalavári és nagyradai úrbéri perekben. E települések, ill. uradalmak úriszékének ülésein minden bizonnyal gyakornoka, Deák Ferenc is jelen volt.12 Mivel Deákot már egészen fiatalon fejlett szociális érzékenység jellemezte, joggal feltételezhetjük, hogy az ügyészi pártfogás során szerzett tapasztalatok sem hagyták hidegen. Elöljárójának példamutatása nyomán Deák talán ekkor érezte meg először, hogy az adózók érdekeinek védelme nem pusztán hivatali kötelezettség, hanem egyúttal erkölcsi kötelesség is. Deák Ferenc nevével (joggyakornoksága idején) egyébként mindössze egyetlen alkalommal találkozunk Zala megye nemesi köz- és kisgyűléseinek jegyzőkönyveiben. Ekkor sem patvaristaként, hanem — talán csak véletlenül — az 1822. 8 Balogh Gábor 305-306. 9 ZML kgy. jkv. 1821:1469., 1489., 1614. 10 ZML kgy. jkv. 1822:497., 536. 11 ZML kgy. jkv. 1822:945., 947., 953., 954., 1284. 12 ZML kgy. jkv. 1822:2033-2040.
