Századok – 2002
Tanulmányok - Egry Gábor: A Brassói Általános Takarékpénztár és a Nagyszebeni Általános Takarékpénztár korai történetének néhány jellegzetessége 1835–1848 VI/1261
1280 EGRY GÁBOR Ez egyben jelzi a visszafizetéssel kapcsolatos aggodalmak jogosságát is. Ennek tükrében még érthetőbb, hogy a KAS miért folyamodott a betétek, elsősorban a nagybetétek korlátozásához, míg nagyszebeni társa miért választotta a gyakorlatban a tartalékalap növelését jelentő nemesfémvásárlást. A működés szempontjából hasznos lehet a betétek havi megoszlásának részben lehetséges vizsgálata. Elsőként a betétek számának havi megoszlását foglaltam az alábbi táblázatba. A HAS és a KAS betéteinek havi megoszlása, betétek száma dec. jan. febr. márc. ápr. тад. jún. júl. aug. szept. okt. nov. dec. HAS 1842 106 47 52 48 38 37 39 37 35 45 59 58 82 KAS 1837 n.a. 14 21 14 15 10 13 6 8 22 7 26 27 KAS 1838 27 20 43 36 38 42 38 34 49 27 36 31 56 KAS 1839 56 59 57 71 82 59 69 65 69 77 69 71 113 Forrás: SW 1838, 1839, 1840 Ш. SB 1843. évfolyam Mint látható, a betétek eloszlása havonta meglehetősen változó, és nincs jellegzetesnek mondható trendje. Ami mind a négy adatsorban közös, az az év végi csúcs. A tárgyév decembere mind a négy esetben a betételhelyezés időszaka volt. Jóval gyengébben rajzolódik ki egy kisebb őszi csúcs. A HAS esetében ez augusztushoz képest a betétek jelentős emelkedését jelenti, októberi csúccsal, majd novemberi stagnálással. A KAS esetében két ízben szeptemberi csúccsal és azt követő visszaeséssel lehet számolni. Az 1838-as adatsorban pedig egyenesen augusztusi csúcs rajzolódik ki. Ez a lokális maximum ráadásul egyik esetben sem haladja meg jelentősen a késő téli, tavaszi szintet, csupán a nyári stagnáláshoz illetve visszaeséshez képest jelent emelkedést. Ennek tükrében csak a decemberi betéti csúcsot tekinthetjük állandó jelenségnek, illetve azt rögzíthetjük, hogy a betétek szintje nyáron vagy csökken vagy stagnál az előző időszakhoz képest. A betétek számának folyamatos többéves bővülése elsősorban a téli periódus egyre növekvő betételhelyezéseiből származik. Mindez erősen emlékeztet a mezőgazdaság jövedelmi ciklusára, melyben a nyár végi aratás és értékesítés nyomán keletkező jövedelmek a következő nyár elejére lényegében elfogynak. Figyelembe véve akár a termelőktől történő felvásárlás ütemezését, akár a kereskedelemben honos halasztott fizetési technikákat és végül az agrárnépesség nagyon magas arányát, nem elképzelhetetlen, hogy a takarékbetétek ciklusa, a gazdasági áttételeken keresztül és az ezekből következő késleltetéssel, de a mezőgazdasági termelés ciklusához igazodott, még olyan, viszonylag polgárosult és nagy számú kézművest és kereskedőt felmutató környezetben is, mint Nagyszeben és Brassó.6 5 pillanatban más módon el nem helyezhető tőkék kamatoztatására. Mivel pedig a statútumokban rögzített felmondási határidő csak lehetőség volt, melytől megfelelő összegű készpénz megléte esetén eltekinthetett a KAS, ezért valószínű, hogy többnyire elég magas készpénzállománnyal működtek, s ez lehetővé tette a felmondási idő lerövidítését. 66 A mezőgazdasági ciklushoz kapcsolódó banki ciklus jóval később is érvényes volt. Vö. Kövér György: Iparosodás agrárországban Bp. 1986. 59-61.
