Századok – 2002

Tanulmányok - Egry Gábor: A Brassói Általános Takarékpénztár és a Nagyszebeni Általános Takarékpénztár korai történetének néhány jellegzetessége 1835–1848 VI/1261

1268 EGRY GÁBOR Míg Brassóban intézményesült a város vezető testületeinek a befolyása, addig Nagyszebenben ilyen megkötés nem volt. És míg Brassóban a tisztviselők is — egy kivételével — a magisztrátus apparátusából, vagy a magisztrátusból kerültek ki, addig Szebenben a kép változatosabb. Az öt tisztviselő közül egyedül Herbert szenátor. Ketten — Zay és Pfaff — ugyan hivatalnokok, de nem a város intézmé­nyeinél, és ketten privát egyleti tagok (Bergleiter, Primes). A város és a takarékpénztár lazább kapcsolatára utal még Nagyszebenben az intézmény működési helye, mely magánháznál volt (ún. Herbert-ház), valamint az, hogy az üzleti könyveket szünnapokon, Brassóval ellentétben, nem a város­házán őrizték, és nem volt a szenátoroknak korlátlan betekintési joguk sem. Az alapítók közt sem olyan gyakori a szenátorok, százas tanácstagok vagy magisztrátusi tisztviselők neve a szebeni intézmény esetében, bár a különbség nem feltétlenül jelentős. Az biztos, hogy mindkét helyen a város igen tekintélyes szász polgárai vettek részt az alapításban. CÉLOK, ESZKÖZÖK Mint láttuk, a két takarékpénztár megalapítása, bár különbségekkel, de hasonlóképpen történt. Ennél is nagyobb mértékben megegyeztek hangsúlyozott céljaik és szervezetük. Ebben nincs semmi meglepő, ha figyelembe vesszük, hogy a HAS megalapításánál a statutumok mintájául a KAS-é szolgált és a két alapok­mány között leginkább stiláris különbségeket találunk. A KAS statutuma — és nyomában a HAS-é is, bár némileg más szavakkal — az alábbi négy pontban foglalja össze az intézmény céljait: 1. „Dem Handwerksgehilfen, dem Taglöhner, dem Dienstboten, dem Land­mann oder was immer für einer sonstigen fleißigen , erwachsenen oder minder­jährigen Person das geeigneteste Mittel an die Hand zu geben, von Ihrem Müh­samen Erwerb oder Ersparniss in gesundenen Tagen, oder von erhaltenen Ge­schenken dann und wann etwas zurückzulegen, solches auf die sicherste Art durch Interessen zu vermehren, um es entweder im Alter oder zur einseitigen Aussteuer oder zur Handwerkseinrichtung oder zur Aushilfe in Krankheit und dergleichen mehr verwenden zu können." 2. „Junge Leute vor unnötigen Ausgaben ihrer Barschaft zu verwahren und beizeiten an eine vernünftige Sparsamkeit zu gewöhnen." 3. „Die vielen, tot und unbenützt liegenden kleinen, in ihren Einzelheiten unbetenden Sümmchen der Privatsparkassen, Patengeschenke und in ein großes Ganzes zu sammeln und dem öffentlichen Verkehr zuzuwenden. " 4. „Ein Wohltätigkeitsfond zur Unterstützung hilfsbedürftiger Menschen zu gründen. "34 34 [A takarékpénztár célja] 1. „A kézművessegédeknek, napszámosoknak, szolgáknak, parasz­toknak és hasonló szorgalmas felnőtt vagy fiatalabb személyeknek a legmegfelelőbb eszközt a kezébe adni, hogy egészséges napjaik nehéz keresetéből, vagy a kapott ajándékokból olykor-olykor valamit félretegyenek, az ilyet a legbiztosabb módon kamatok által gyarapítsák, hogy vagy öregségben vagy egyoldalú kelengyére vagy műhelyberendezésre vagy betegség esetén történő segítségre és hasonlóakra többet tudjanak fordítani." 2. ,,Fiatalmebereket készpénzük szükségtelen kiadásától megóvja és egyi­dejűleg értelmes takarékoskodásra szoktassa." 3. „A sok holtan és kihasználatlanul heverő kicsi és önmagában jelentéktelen összegecskét a magánpénztárakból, keresztszülői ajándékból egy nagy egésszé

Next

/
Oldalképek
Tartalom