Századok – 2002

Folyóiratszemle - Pine Lisa: Lányok egyenruhában V/1249

FOLYÓIRATSZEMLE 1249 tővé, hogy az emberi méltóságuktól megfosztott, ellenségnek bélyegezett bebörtönzötteket éveken át embertelen körülmények között dolgoztassák. Applebaum csak érintőleg említi a gazdasági jellegű bűncselekmények miatt elítéltek valójában igen jelentős csoportját; egyáltalán nem tér ki a nemek arányára, s nem tesz különbséget a csupán fizikai erőt és a szakképzetséget igénylő rabmunkák között, holott e tekintetben a termelékenységi mutatók igen eltérőek. A termelékenység periodikus változásai nem, a térbeli (pl. peremvidékek versus nagyvárosok) és termelési ágazatok szerinti lényegi különbségek azonban elmosódnak írásában. Nem veszi számításba, hogy a hatékonyságot jelző mennyiségi és minőségi faktor esetenként igen eltérő mutatókkal jellemezhető, például azokban az esetekben, amelyekben a kitűzött cél megvalósítása fontosabb volt, mint az elvégzett munka minősége (pl. Belomorkanal). A táborgazdaságnak az iparosításban, a kolonializációban, az urbanizációban stb. játszott, rövid távon pozitív szerepe mellett nem hagyható figyelmen kívül továbbá, hogy az 1 olcsó rabmunka alkalmazása miatt elhanyagolt I gépesítés hosszű távon milyen negatív hatást gyakorolt a szovjet gazdaságra. Végül, de nem utolsósorban, az sem elhanyagolható tényező, hogy az államszocialista gazdasági struktúra periférikus, ám integráns részeként működő táborgazdaságban az áru és a munkaerő értéke nem a kereslet-kínálat, a verseny stb. által meghatározott normális piaci törvényszerűségek szerint alakult. A Gulag kétségtelenül óriási gazdasági konglomerátum volt, amelynek a produktivitása azonban megkérdőjelezhető. Hasonlóképp tagadhatatlan, hogy hatalmas pusztítást végzett az ér( telmiség körében. Vitatott azonban, hogy ez tervezett cél vagy „csak" a represszív rendszer tragikus velejárója/következménye volt-e. Applebaum az utóbbi évtized mélyreható kutatásainak eredményét összegezve így fogalmaz: valószínűleg az jár a legközelebb az igazsághoz, aki a kusza és komplikált bürokráciájú, hanyag munkavégzésű, igen rossz élet- és munkafeltételek jellemezte táborrendszert a Szovjetunió kis másaként értelmezi. A tábori szleng is hasonló analógiát feltételezett, amikor a külső világhoz nem a szabadság fogalmát társította, hanem „bolsaja zona"-nak, vagyis hatalmas, kevésbé veszélyes, de sem nem emberibb, sem nem emberségesebb övezetnek keresztelte el azt. The New York Review of Books. 2000. június 15. 33-35. о. B.K. Lisa Pine: LÁNYOK EGYENRUHÁBAN A South Bank University modernkori európai történelemmel foglalkozó tanszékén előadó történész írásának tárgya a B.D.M. (Bund Deutscher Mädel, Német Leányok Szövetsége). A szerző sorra veszi azokat az előnyöket és hátrányokat, amelyeket a szervezethez való tartozás jelentett a német lányok számára. A nemzetiszocialista rendszer számára különösen fontos volt a jövő nemzedéke. A náci ideológiaszellemében könnyen befolyásolható fiatalság képviselte a múlttal való dinamikus szakítást. A tíz és tizennégy év közötti fiúk a Deutsches Jungvolk, a hasonló korú lányok pedig a Jungmädelbund tagjai voltak. A tizennégy és tizennyolc éves korosztály számára 1926-ban létrehozták a Hitlerjugendet. 1930-ban pedig életre hívták annak női megfelelőjét, a Bund Deutscher Mädelt. A két ifjúsági szervezet 1934-ben már másfélmillió tagot számlált. A B.D.M.-be való bekerülés feltétele a német állampolgárság és a „fajtisztaság" volt. A mintaszerű német honleánytól elvárták, hogy keményen dolgozzon a nemzeti közösségért, ismerje és feltétel nélkül elfogadja a nemzetiszocialista normákat és értékeket. Emellett tisztának, egészségesnek, edzettnek, jólöltözöttnek és háziasnak is kellett lennie. A következő generáció megfelelő kulturális és szellemi felkészítése érdekében pedig megkívánták tőle, hogy tájékozott legyen a német népdalokat, népmeséket és táncokat illetően. A B.D.M.-lányok kiképzése igen sokrétű volt. Nagy jelentőséget tulajdonítottak például a sportolásnak, mivel az nemcsak a belső fegyelmet, hanem a közösségi összetartozást is erősíti. A sport célja nem az egyéni fejlődés és teljesítmény volt, hanem a jövő ifjúsága náci szellemi nevelésének eszköze. A sportolást csak a meghatározott keretek között, a kézikönyvekben foglaltaknak megfelelően engedélyezték. Az egészséges generáció kinevelése érdekében a B.D.M. még azt a régi tabut is ledöntötte, amely szerint a sportolónők nyilvános sporteseményeken nem vehettek részt. Az egészséges életmód — a testedzéshez hasonlóan — szorosan kapcsolódott a nácizmus faji-biológiai tanításaihoz. Nagy figyelmet szenteltek tehát a fogak, a haj, a köröm állapotának, az elegendő mennyiségű alvásnak és a megfelelő táplálkozásnak. Az egészségre való törekvés és annak megtartása azonban nem magánügy, hanem kötelesség volt. A lányok felkészítése magába foglalta az egészségügyi, a higiéniai ismeretek, illetve a