Századok – 2002

Történeti irodalom - Technikatörténeti kronológia (Ism.: Szász Zoltán) V/1233

TÖRTÉNETI IRODALOM 1233 nitárius szabadságjog tartalmat adtak, a kollektív nemzetközi kisebbségvédelmet elsodorta saját csődje és a háború, tehát még a korábbi nemzetközi védőernyő is hiányzott. A Szovjetunió pedig kisebbségvédő partnerként végképp nem jöhetett számításba. Érdemes lett volna azt is kiemelni, hogy a délvidéki magyarok és a hatalom konszenzusának alapját az 1945 utáni megtorlásokról való hallgatás, a kollektív amnézia, valamint az ország belső társadalmi rendjével történő feltétel nélküli azonosulás jelentette. Azt nem kérhetjük számon a könyvön, hogy miért nem foglalt állást a jugoszláv partizánok által megrendezett „még hidegebb napok" magyar áldozatainak számára vonatkozó becslések kérdésében (20-40 ezer), hiszen az erre vonatkozó kutatások ezt még nem teszik lehetővé. Ma még legfeljebb arra adhatunk választ, milyen áttételeken keresztül rögzült a magyar közvéleményben és a szakirodalom egy részében a korabeli becsléseken alapuló 30-40 ezres szám. Megjegyzéseinkkel, kiegészítéseinkkel együtt is úgy véljük, Juhász József tudott élni az adott múfaj kínálta lehetőségekkel, jó, olvasmányos, világos szerkezetű, a szakirodalom alapos ismeretéről tanúskodó könyvet írt. A rendelkezésére álló viszonylag rövid terjedelem keretein belül nem csak jó érzékkel szelektált fontos és kevésbé fontos adatok, események között, nemcsak leírta az eseményeket, hanem a lényeges folyamatokat elemezte is. Jó történész módjára arra kereste a választ, miért, mi okból és milyen következményekkel. Válaszai, megállapításai kiegyensúlyozottak, megalapozottak, ezért nem nehéz megjósolni, hogy Juhász József könyve még hosszú ideig érvényes kézikönyvként lehet ott minden érdeklődő olvasó polcán. . A. Sajti Enikő TECHNIKATÖRTÉNETI KRONOLÓGIA Szerk.: Csetri Elek, Jenei Dezső. Studium Könyvkiadó, Kolozsvár, 732 o. Egyetemes technikatörténeti kronológia készítése nehéz, ráadásul hálátlan vállalkozás. ! Nehéz, mert nagy anyagot kell megmozgatni, feldolgozni, sok probléma igényel olyan kutatást, melynek eredményét a kész mű használója természetesként fogadja majd el, vitás adatok egész I soránál kell szerkesztői típusú döntést hozni stb. Nehéz, mert a 20. század derekától az Európán kívüli világ őskori és későbbi civilizációiról éppen ezen a területen igen megnőtt az ismeretek köre, az addig uralkodó „egyetlen fejlődés", vagy egyenes vonalú fejlődés koncepciója megtört, s a világ egészének bemutatása a követhetőség, az érthetőség igénye, a teijedelmi korlátok mind megannyi szinte megoldhatatlan feladat elé állítják a szerzőket, szerkesztőket. Ezt csak tetézi, hogy a tudo-1 mányos művek egy része el sem érhető. Fokozottan áll ez a jelen kötetre, melynek szerzői gárdája hosszú évekkel ezelőtt állt neki Erdélyben a kézikönyv elkészítésének. Mindenesetre sokatmondó, i hogy a szerzők közel 80 magyar és más európai nyelveken készült munkát használtak forrásul. A vállalkozás értékét növeli, hogy a magyar szakirodalomban elsőként kerítenek sort a munkatársak hasonló összefoglaló, viszonylag nagy terjedelmű, részletes egyetemes technikatörténeti kronológia elkészítésére. Az enciklopédikus jellegű mű bevezetője, név- és tárgymutatója segíti az érdeklődőt az eligazodásban. A szerzőknek - szerkesztőknek mindenesetre sikerült a viszonylag kis terjedelem mellett közérthető, nem túlmagyarázott leírást adni találmányokról, kutatásokról, tudósokról, neves és névtelen feltalálókról. Munkájuk a mérnöktudományok, természettudományok krónikája egyszerre. Ezzel a köznapian gondolt „robbanásszerű fejlődéseket" részben cáfolják, részben átértelmezik, mert az előzmények sorát is felmutatják. Érdeme, hogy a nagy találmányok s a formailag kis újítások (pl. tengelykenés) alkalmazására is figyelmet fordítottak, törődtek a tévesnek bizonyult kutatásokkal, találmányokkal. Kitértek az építőművészetekre és felsőoktatási intézményekre, törvényi rendelkezésekre. Az öt nagy időrendi egység élén rövid áttekintést is kap az olvasó, amely bevezeti egy-egy kor technikai életébe. Erőssége, hogy a könyv írói figyelmet fordítottak a középeurópai régióra, teljeskörű az anyag a magyar technikatörténetről, a románról, s kiemelten foglalkozik a mű Erdély régi és mai világával. Annál is fontosabb ez, mert a szépen szaporodó technikatörténeti jellegű kiadványok zöme — érthetően — nyugatról származik át a mi tájainkra, s tudatosan vagy akaratlanul a nagy nemzetek „műszaki sovinizmusát" erőlteti az olvasókra.