Századok – 2002
Kisebb cikkek - Egy Kéthly Anna levél 1960-ból (Közli: Korbuly Dezső és Vida István) V/1211
1214 KISEBB CIKKEK a dolgot. Ez annál is inkább valószínűtlen, mert a Nemzeti Parasztpárt akkor már telítve volt a kommunisták strómanjaival, akik nagyon szívesen beleegyeztek volna a számukra biztosított százalékaránnyal. Éppen Kovács Imrének kell emlékeznie arra, hogy az ő helyzete a párton belül azért vált lehetetlenné, mert ezek az elemek a kommunisták segítségével magukhoz ragadták a vezetést. Kovács Imrét éppen olyan módon akarták kikapcsolni a politikából, mint később ezt Kovács Bélával megtették.1 1 Ha a kisgazdák és a szociáldemokraták a közös lista tervében megegyeztek volna a kommunistákkal, a Nemzeti Parasztpárt, amely egyre jobban a kommunista párt leányvállalatának szerepét játszotta, semmi esetre sem vonhatta volna ki magát ebből az egyezségből. Hogy ennyi év után magyar politikusok különféle verzióban festik le az akkori eseményeket, ez talán rossz emlékezőtehetségük hibája vagy talán az, hogy a forradalom előtt megjelent könyvekben minden politikus a saját magatartását igyekszik igazolni, és a tragédia bekövetkezéséért lehetőleg mást bűnösnek odaállítani. A Szociáldemokrata Párt háború utáni szerepe azért nem világos, mert a két irányzat közötti keserves belső harcokat mi nem vittük ki a nyilvánosság elé. A kommunista párt céljaira nagyon kilépett az NPP-ből, s később Balogh Istán Független Magyar Demokrata Pártjához csatlakozott, újra képviselő lett. 1947 november 18-án útlevéllel Prágába, majd onnan Zürichbe utazott és nem tért haza. 11 Kovács Bélát (1908-1959), a Független Kisgazdapárt főtitkárát, az MKP kezdeményezésére, a szovjet hatóságok különböző koholt vádak alapján 1947. február 25-én őrizetbe vették, majd másnap letartóztatták. Eddig nem került elő olyan dokumentum ,amely azt igazolta volna, hogy a szovjet biztonsági szervek Kovács Imre letartóztatását és elhurcolását tervezték volna. 12 Az SZDP felszabadulás utáni újjászerveződésére lásd bővebben. Strassenrteiter Erzsébet: A szociáldemokrata párt újjászerveződése (1944. október alkalmas lett volna egy belső harcoktól szétszaggatott, darabokra hullott munkáspártra rámutatni. Mi, akik az első perctől kezdve tudtuk, hogy a beépített árulók mire törekednek, igyekeztünk ezt a szétdaraboltságot még áldozatok árán is elkerülni. Annál is inkább, mert olyan értelmiségi rétegek kezdtek felénk közeledni, akik addig politikailag vagy semlegesek vagy, közömbösek voltak. Ezeket elriasztotta volna és sok opportunistát a kommunisták felé hajtott, volna egy szétzilált, számukra politikai védelmet nem nyújtó politikai párt látványa. A párt adminisztrációja — kevés kivétellel — a Szakasits-Marosán csoport kezében volt.1 2 Ez egy olyan belső támadási vonalat biztosított nekik, hogy vidéken is a saját kreatúráikat ültethették minden adminisztratív pozícióba. Ön kérdi, hogy miért került Szakasits1 3 a párt élére? Kevesen tudják, hogy Szakasits a háború előtt nem játszott fontos szerepet a pártban, a Népszava élére is csak a zsidótörvények életbeléptetése után jutott. Puha, könnyen befolyásolható ember volt, akit a családjának ambiciózus tagjai irányítottak. Veje és leánya tagjai voltak — mint később kiderült — az illegális kommunista pártnak. Peyer Károly a dachaui internálótáborból már akkor került vissza (ha jól emlékszem, 1945 áprilisában)1 4 , amikor -1945. július). Párttörténeti Közlemények, 1971. 3. sz. 3-45. 13 Szakasits Árpád (1888-1965): szociáldemokrata politikus. 1939 januárjától 1942-ig, majd 1945-től az SZDP főtitkára, 1940-től a Népszava főszerkesztője. 1945. november 15-től államminiszter, majd miniszterelnök-helyettes. 1948. augusztus 3-tól köztársasági elnök, majd az Elnöki Tanács elnöke. 1950-ben koholt vádak alapján bebörtönözték. Lánya Szakasits Klára és veje Schiffer Pál soha nem voltak az illegális KMP tagjai. 14 Peyer Károlyt Mauthausenbe deportálták, ahonnan 1945 május utolsó napjaiban érkezett Budapestre.
