Századok – 2002

Közlemények - Tolnay Gábor: A „Dévaványai Köztársaság” V/1161

A „DÉVAVÁNYAI KÖZTÁRSASÁG" 1197 tézzük. Dékány Imre azonban kijelentette, hogy ő az ajánlott időpontban nem tud utazni, és úgy vélte, én ezen gyors utazást csak azért forszíroztam, hogy ő nélküle menjek be Debrecenbe és ellene vádaskodhassak. így, hogy utazásomat meggátolja, 1945. március 2-án este 20 és 21 óra között letartóztatott és lecsuka­tott. Azóta állandóan letartóztatásban állok és fogdában vagyok. Bejelentem, hogy 1945. március 3. napján Dékány Imre a községben kidoboltatta, hogy népgyűlést tart, és ezen népgyűlés elé engem is odavitet. Ott a népgyűlés közönsége előtt pellengérre állítva szidalmazott, minden néven nevezendő vádakkal vádolt, többek között felhozta azt is, hogy a Nemzeti Bizottság, amelyről lekicsinylően nyilatko­zott, a rendőrség fizetését havi 150 pengőben állapította meg, ellenben ő minden egyes rendőrnek 300 pengő előleget adott, mert egy fasiszta 10.000 pengőt bocsá­tott rendelkezésére azzal, hogy hallgasson, és amennyiben nem elegendő ez a pénz úgy többet is fog adni. Természetesen a pellengérre állítással a népgyűlés közön­sége előtt ellenem emelt vádakkal a népgyűlés közönségében olyan hangulatot teremtett, hogy attól lehetett tartani, hogy személyemmel és testi épségemmel kapcsolatban a közönség elragadtatja magát. Z. Nagy kérte a népgyűlés közönsége előtt ellene Dékány Imre által emelt súlyos vádakkal kapcsolatban a legszigorúbb kivizsgálást, mert amennyiben ezen vádak kivizsgálást nem nyernének ő Déva­ványa község közönsége előtt közmegvetésnek lenne kitéve. Ezek a vádak a kö­vetkezők: 1./ 1944. november 20. napjától kezdődőleg Dékány Imre ellen állandóan hamis vádakat terjesztett. 2./ A Nemzeti Bizottságban a közmunkára kötelezettek, valamint a mező­gazdasági munkások és rendőrség fizetését minél alacsonyabb összegben kívánta megállapíttatni. 3./ Az 1944. évben a Tiszához közmunkára elvitt emberek közmunkára való kihajtása érdekében tevékenykedett. 4. Dékány Imre azzal is vádolja, hogy Dévaványa községben ő a fő fasiszta. Miután magát bűnösnek vagy vétkesnek nem érzi, ezért kéri szabadlábra helyezését. 12./ B. Kiss Márton és Barabás Bálint ügye: Dékány Imre elmondta, hogy B. Kiss Márton és Barabás Bálint községi jegyzők 1944 október havában az oroszok bejövetele előtt Dévaványáról elmenekültek és a község közpénztárá­ban lévő mintegy 78.000 pengőt kitevő összeget magukkal vitték. Barabás Bá­lint községi segédjegyző Dévaványa községbe visszatért és ezen kérdéses ösz­szegből mindössze 11.190 pengőt fizetett be a község pénztárába. Felszólította, hogy a többi összeget is fizesse be vagy arról is számoljon el, azonban sem a hiányzó összeget nem fizette be, sem el nem számolt annak hovafordításáról. Ugyancsak magukkal vitték a község közpénztári számadásait, anyakönyveit és egyéb hivatalos iratokat. Barabás Bálintnak azt az ajánlatot tette, hogy az értékek, valamint a község hivatalos könyveinek és egyéb iratainak visszaszál­lítása érdekében megfelelő kocsit és rendőri kíséretet fog biztosítani. Ebben meg is egyeztek. Ennek ellenére Barabás Bálint maga fogadott kocsit és két embert, hogy a község iratait és értékeit hazaszállítsa. Minthogy nem látta elég megbízhatónak azokat az embereket, akiket Barabás Bálint maga mellé vett az

Next

/
Oldalképek
Tartalom