Századok – 2002

Közlemények - Kovács Zoltán András: A nemzeti számonkérés szervezete V/1131

A NEMZETI SZÁMONKÉRÉS SZERVEZETE 1145 ták el magukat. Január 2-ra Mikót és Bondort hamis ürüggyel megbeszélésre csalták saját „hivatalukba", a Magyar Királyi Fővezérség Különleges Csoportjának épületébe (II. ker. Bimbó utca 51. sz.).6 5 Az NSZ Rohamszázadának megjelenése­kor Mikó környezetével a közeli török követség épületébe menekült, míg Bondor főhadnagyot 10-12 emberével együtt letartóztatták. Később — egyik őrzője segít­ségével — megszökött várbeli fogságából. Sipeki a letartóztatás napján sülyosan megsebesült. Az egyetemi rohamzász­lóalj parancsnokságát az FB árulója, Mikulich Tibor százados vette át, helyettese Nagy Zsombor csendőr főhadnagy (az NSZ budapesti karhatalmi különítményé­nek parancsnoka) lett6 6 ; aid később a harcok során életét vesztette. A „Görgey" zászlóalj volt tagjait Budapest elfoglalása után az NKVD (a szov­jet elhárítás) módszeresen összegyűjtötte, s különösen azokat vallatta kitartóan, akik kapcsolatban álltak Mikó csoportjával. Mikó Zoltánt és Bondor Vilmost le­tartóztatták, majd kémkedésért halálra ítélték őket. Bondor ítéletét később 25 év börtönre módosították, Mikó halálos ítéletét viszont Odesszában, 1945. augusztus 15-én végrehajtották.67 1945. január elejéig a számonkérő szervezet — a Mikó-csoport felszámolásán kívül — nem ért el számottevő eredményt. E viszonylagos „nyugalomra" magya­rázat lehet, hogy Karabélyos őrnagyot — egyes információk szerint — a magyar ellenállás számára „beszervezték".6 8 Ezt támaszthatja alá, hogy Karabélyos csa­ládjában többen szimpatizáltak baloldali eszmékkel. Apai ágon néhányan szovjet állampolgárok voltak, felesége (Fedor Olga) is kárpátukrán származású volt, s a háború befejezése után — közös gyermekükkel egyetemben — azonnal megkapta a szovjet állampolgárságot.69 Megbízható információkkal nem rendelkezünk annak eldöntésére, hogy Ka­rabélyos őrnagy valóban támogatta-e a magyar ellenállás tagjait, és ha igen, milyen formában. Állítólag még pécsi szolgálata alatt, 1944. szeptemberében megmentette a munkaszolgálatra behívott családi ismerőst, Dr. Czuperják Miklóst, aki később erdőügyi miniszter lett a Szovjetúnióban. Egyes információk szerint Karabélyos közreműködött az Ideiglenes Nemzeti Kormány Budapest feladására felszólító röplapjának terjesztésében, s NSZ-beli működése alatt mindvégig kapcsolatban állt a budapesti Svéd Királyi Követség tagjaival, valamint számos, általa vezetett óvóhelyi razzia során megkímélte a rendszer elől bújkálókat.70 1945. január 5-én, a december vége óta betegeskedő Karabélyost áthelyezték az I. hadtest parancsnokságához (I. ker. Úri utca 20.), ahol tábori rendészeti előadó 65 Ungváiy 247. 66 Benkő im., in: Magyarország 1944/3. 292. 67 Ungváry 247. 68 Benkő im., in: Magyarország 1944/3. 290. 69 TH V-145705. 255. 70 Azok közül, akik a csendőr őrnagy segítségével kerülték el a megpróbáltatásokat, a háború után öten (Dr. Förster Gyula, Brunczlik József, Dr. Parádi István, Papp-Kökényesdy Sándor és Dr. Kovács Iván) ún. igazoló-nyilatkozatot állítottak ki Karabélyos számára. E nyilatkozatok alapján — annak ellenére, hogy Karabélyos a „hírhedt nyilas számonkérő különítmény" egyik meghatározó személyisége volt — a csendőrök igazolására alakult különleges igazoló-bizottság 1945. szeptember 22-én az elsők között látta el őt „igazolt" minősítéssel, s ennek segítségével rendfokozatát megtartva tovább szolgálhatott a demokratikus honvédségben. Az igazoló nyilatkozatokban azonban egyik fél sem tért ki arra a mintegy egy hónapos időszakra, amikor Karabélyos az NSZ-nél teljesített szolgálatot.

Next

/
Oldalképek
Tartalom