Századok – 2002

Közlemények - Roselli Alessandro: A francia munkásmozgalom és az 1934. februári és júliusi osztrák politikai válság I/111

Alessandro Rosselli A FRANCIA MUNKÁSMOZGALOM ÉS AZ 1934. FEBRUÁRI ÉS JÚLIUSI OSZTRÁK POLITIKAI VÁLSÁG Az 1934. februárjában, majd júliusában lezajlott két osztrák politikai válság a francia munkásmozgalom számára különösen fontos eseményt jelent. Ugyanis az első válság idején (1934. február 12-15), miközben az osztrák kancellár, Engelbert Dollfuss hozzákezd a bécsi munkásmegmozdulás visszaszorításához, éppen ugyanazon a napon (1934. február 12-én) zajlik Párizsban az első nagy, egységes szocialista-kommunista tüntetés, válaszul a február 6-i demokráciaellenes tüntetésre, melyet a fasiszta ligák szerveztek. A szélsőjobboldal a tüntetés szervezésekor kihasználta a Stavisky botrány keltette ellenszenvet, amely a francia politikai élet résztvevőit, köztük a hatalmon lévő radikális párt képviselőit is érintette.1 Ez a tüntetés kezdetét jelentette a francia munkásmozgalom két, addig élesen szembenálló szárnya közti polémiák lezárulásának, s egyben újfajta párbeszéd alapját teremtette meg a két fél között. A második válság (1934. július 25-26) két nappal azelőtt kezdődik, hogy egy nagyobb antifasiszta megmozdulást követően 1934. július 27-én létrejön a francia kommunisták és szocialisták akcióegységéről szóló megállapodás, amely szentesítette a már egyébként is létező együttműködést, és később utat nyitott Franciaországban a Népfront koalíció megalakulásához.2 Jelen tanulmányomban arra törekszem, hogy rekonstruáljam a két francia munkáspárt magatartását az 1934. júliusi osztrák események kapcsán, elismerve, hogy a kérdést érintő legérdekesebb megnyilvánulások a francia szocialista sajtóban jelentek meg. 1. A Francia Kommunista Párt (FKP) magatartása3 Az első osztrák válság (1934. február 12-15) 1934. február 13-án az FKP napilapja elsőként számol be a bécsi munkások fegyveres felkeléséről, s tudósít arról is, hogy a Dollfuss kormány megkezdte a 1A Párizsban, 1934. február 6-12 közt zajló eseményekről vö. Georges Lefranc-. Histoire du Front Populaire, Paris, Payot 1974, 18-35. Giorgio Caredda: II Fronte Popolare in Francia 1934-1938, Torino, Einaudi 1977, 10-20. Egy külső vélemény a kérdésről William L. Shirer. La caduta della Francia. Da Sedan all'occupazione nazista, Torino, Einaudi 1971, 240-248. Igen precíz és alapos összefoglalásában Shirer teljesen figyelmen kívül hagyja az 1934. február 12-i tüntetést. 2 Erről a körülményről vö. G. Lefranc, 54., G. Caredda, 26. és W. L. Shirer, 264. 3 A párt pontos neve: Parti Communiste Français—Section Français de l'Internationale Communiste. A továbbiakban: FKP