Századok – 2002
Tanulmányok - A Sajti Enikő: Impériumváltás; magyarellenes megtorlások; kitelepítések és a konszolidáció feltételeinek kialakulása a Délvidéken 1944–1947 V/1061
1066 A. SAJTI ENIKŐ hivatkozva, hogy, közülük valóban sokan részt vettek az 1942-es razziában, kollektive kitelepítették. A csurogi magyarok internálását és kitelepítését13 a háborús bűnöket vizsgáló vajdasági bizottság rendelte el 1945. január 23-án, tehát már azután, hogy Ivan Rukovina 1944. december 1-én elrendelte az ártatlannak minősülő internált magyarok szabadonbocsájtását. Az indoklás az volt, hogy Csurog egész felnőtt magyar lakossága „közvetve vagy közvetlenül" részt vett az 1942-es véres eseményekben. Mint az erről szóló határozat indoklásában olvashatjuk, a kitelepítésre azért van szükség, hogy „biztosítsuk a községben az élet normális menetét és igazságosan büntessük meg, akik a megszállás idején részt vettek a bántalmazásokban." Külön hangsúlyozta a Slobodna Vojvodinában 1945. január 26-án ennek kapcsán megjelent közlemény, hogy a kitelepítettek ugyan magyarok, de nem mint magyarok ellen hozták ezt az intézkedést, hanem olyanokat kívánnak büntetni, akik „gaztetteikkel bűnöket követtek el." Hasonló sorsra jutott Mozsor mind az 550 magyar lakosa is, de az egész Tisza menti Sajkás-vidék szinte egész magyarsága is. Legtöbbjüket a járeki (Backi Jarak), népligeti (Gajdobra), és a dunabükényi (Bukina, Mladenovo) internáló táborba vitték. A legszörnyűbb helyzet a járeki táborban uralkodott, ahol a különféle járványos betegségek és az ellátás gyengesége miatt igen magas volt a halálozási arány. A táborban legalább 3.000 német internált halt meg, köztük mintegy négyszáz gyermek. A csurogi és zsablyai felnőtt magyarokat gyalog hajtották Járekig, a gyermekek és asszonyok vonaton és kocsin követték őket. A járeki táborban 1945 tavaszán 3.632 magyart őriztek, a közeli Okéren pedig 157-et tartottak fogva.14 A haláltáborként elhíresült járeki lágert 1945 júniusában szüntették meg, ekkor érkeztek az első szláv telepesek az egykor szinte tisztán németek lakta községbe. Az egyik csurogi így emlékezett vissza kitelepítésükre. „Január 21-én 40 cm vastagságú hó esett. A rákövetkező éjjelen csikorgó fagy volt. Az alvó magyarok nem is sejtették, hogy az éj leple alatt fegyveres partizángyűrű fogta körül a falut. A madarakon kívül a gyűrűn se ki, se be nem juthatott senki. Reggel kilenc óra körül minden utcát fegyveres helyi szerbek leptek el. Az utcák egyik végétől a másikig sorra terelték ki a magyarokat, előzőleg azonban minden létező fiók tartalmát a szoba közepére szórták, azt állítva, hogy fegyver után kutatnak. A vegyes házasságban élőket nem bolygatták. Az, hogy ki és mit vihetett magával, a kiterelést végző egyénektől 13 A megtorlásokra újabban lásd: Matuska Márton-. A megtorlás napjai. Forum, Újvidék, 1991.; Miért? Zakaj? Lendavski svezki, Lendvai füzetek 16. Szerkeszették: Silvija Kulcar, Mira Unger, dr. Bence Lajos, Göncz László. Lendva-Lendava, 1998.; Forró Lajos: Jelöletlen tömegsírok Magyarkanizsán, Martonoson és Adorjánon. Szeged, 1995.; Mészáros Sándor: Holttá nyilvánítva. Délvidéki magyar fátum I. Újvidék, 1991.; Cseres Tibor-. Vérbosszú a Bácskában. Magvető Könyvkiadó, Budapest, 1991.; Teleki Béla: Becse történetéből. Becse, 1995. A. Sajti Enikő: Magyarok a Vajdaságban 1944 őszén. In.: Nemzettudat, jugoszlávizmus, magyarság. Szeged, 1991. 123-131. Cirkl Zsuzsa: Bácskai golgota. Tóthfalu, 1998.; Papp Imre: Ez a mi Kálváriánk. Újvidék, 1999.; Szloboda János: Zentán történt 44-ben. Újvidék, 1997.; Teleki Júlia: Visszatekintés a múltba. Újvidék, 1996. Uő.: Keresem az apám sírját. Logos Grafikai Műhely, Tóthfalu, 1999. Mészáros Sándor: Holttá nyilvánítva. Délvidéki magyar fátum 1944-1945. II. Bánság, Szerémség, Baranya, Muravidék. H.n.én. Mojzes Antal: Halottak napja Bajmokon. Cnefa Kiadó, Bajmok, 1994. Korábban hasonló jellegű írások csak az USA-ban, vagy Nyugat-Európában jelenhettek meg. Lásd Elemet- Homonnay: Atrocities Committed by Tito's Communist Partisans in Occupied Southern-Hungary. Cleveland, Ohio, 1957. 14 Mészáros Sándor: A járeki haláltábor. In.: S nem törődtök vele, a holnap mit őröl... Források a Délvidék történetéhez 3. Hatodik Síp Alapítvány, Budapest, 1999. Szerkesztette Csorba Béla. 204.
