Századok – 2002
Tanulmányok - Sipos József: Nagyatádi Szabó István és a Kisgazdapárt kormányzópárttá bővítése V/989
1058 SIPOS JÓZSEF sének, hogy a párt megmaradt. Sőt! így kormányzópárttá vált, persze annak minden szokásos következményével. Tehát azzal, hogy a parasztság mellett más társadalmi csoportok gyűjtőpártja is lett. Köztük a leghefolyásosabbak az uralkodó osztályok azon körei lettek, amelyek elfogadták az addig kialakult alkotmányosságot. Ez viszont nem jelentette azt, hogy a birtokos parasztság önálló politikai képviselet nélkül maradt volna. Hiszen a kormányzópárton belül a Nagyatádi Szabó-csoport, de bizonyos szempontból az újkonzervatív-agráriusok és Gömböscsoportja is képviselték a parasztság érdekeit. Éppen a Kisgazdapárt kibővítése, mint forma, és annak így kialakult gyűjtőpárti jellege adta az Egységes Párt erejét. Abban ugyanis — Erdei Ferenc kategóriáit használva — így helyet kapott nemcsak a történelmi nemzeti társadalom: a történelmi arisztokrácia, az úri középosztály és a nemzeti kispolgárság nem legitimista politikai elitje, hanem a birtokos parasztság rétegeit képviselő csoportok is. Sőt! Meggyőződésem, hogy a későbbi Egységes Pártba már a modern polgári társadalom polgári arisztokráciája, középosztálya és kispolgársága is helyet kapott. Ez a politikai konstrukció és a vidéki nyílt szavazás biztosította a 20-as évek politikai-, társadalmi és gazdasági konszolidációját. Egyetértünk Hirata Takeshi megállapításával: a Kisgazdapárt kormányzópárttá bővítése — a „Bethlen-féle konszolidáció egyik legfontosabb lépésének tekinthető, — politikailag azt jelentette, hogy a parasztság a nagybirtokosokkal szövetkezve elzárkózott a munkáság elől." Kérdése, hogy „vajon ennek oka az agrár-elit ideológiai hegemóniája volt-e", - még megválaszolásra vár. Viszont tanulmányunk bizonyítja, hogy a kormányzópárt már létrehozásakor sem „látszatintézmény, hanem a konszolidációs rendszer egyik lényeges érdekütköztető eleme volt," és ezzel a „parasztpárt végső fokon hozzájárult a kormányzópárti rendszer felépítéséhez."175 Mondanivalónk lényege, hogy Nagyatádi Szabó István és a Kisgazdapárt liberális, agrárdemokrata szárnyának politikai küzdelme nélkül a bethleni konszolidáció gazdasági-, társadalmi-, szociális- és politikai tartalma is konzervatívabb lett volna. Nélkülük a földbirtokosok és az úri középrétegek még olyan mértékű földreformot és mezőgazdasági szociálpolitikát sem engedtek volna meg, mint amilyenre így kényszerültek. A konszolidáció pedig még kevesebb emberi és politikai szabadságjogot és paraszti érdeket tartalmazott volna. A Kisgazdapárt kormányzópárttá bővítésével tehát olyan tartós kompromisszum született, amely csak a Tisza Kálmán által 1875-ben létrehozott kormányzópártéhoz mérhető. Ezért a parasztpolitikus és hívei a Kisgazdapárt kormányzópárttá bővítése érdekében, majd a párton belül végzett politikai tevékenységük, a konszolidáció megkerülhetetlen és további alapkutatásokat igénylő feladata. Ezek vihetik előre a politikai rendszer jellegéről kibontakozott vitát is. 176 Hirata Takeshi: A bethleni konszolidáció jellege a nemzetközi szakirodalom tükrében. Valóság, 1993. 11. sz. 54-67. Az idézetek 58., 60., 64.
