Századok – 2002

Tanulmányok - Sipos József: Nagyatádi Szabó István és a Kisgazdapárt kormányzópárttá bővítése V/989

NAGYATÁDI SZABÓ ISTVÁN ÉS A KISGAZDAPÁRT.. 1055 koztak a titkos választásokhoz való elvi ragaszkodásukról, de meghajoltak a mi­niszterelnök közjogi magyarázata előtt. Rassay felháborodással értesült a kisgazdák intézőbizottságon tanúsított ma­gatartásáról. Nevetségesnek és cinikusnak mondta Bethlennek azt a beállítását, hogy a párt nem felelős a választójogi rendeletért. Hiszen a volt Kisgazdapárt tagjai — mondotta — az „egyetlen szilárd bázisát nyújtják a kormányzásnak, és miniszteri helyet foglalnak el a kabinetben. A kisgazdák mai eljárásukkal meg­koronázták az árulásnak azt a szégyenletes sorozatát, amely a nemzetgyűlés ideje alatt indult meg akkor, amikor eltűrték a kormányok minden antidemokratikus és reakciós intézkedéseit." Ezért a választási kampányban — mondotta — leple­zetlenül rá fogunk mutatni „árulásaikra és számon fogjuk kérni tőlük a cserben­hagyott programjukat."17 0 Rassay nyilatkozata sok igazságot tartalmaz. Nagyatádi Szabó és hívei komp­romisszumsorozatát árulásnak minősíteni azonban túlzás. Ok is — sokszor Ras­sayékkal és más liberális pártokkal, illetve néha az MSZDP-vel is taktikai szövet­ségben — küzdöttek a kormányok antidemokratikus és konzervatív intézkedései ellen. E küzdelmek azonban sokszor nem hoztak eredményt, mert a kormány­pártokon belüli erőviszonyok nem kedveztek Nagyatádi Szabó és hívei demokra­tikus törekvéseinek. Rassay e nyilatkozatával lezárult a további taktikai együtt­működés lehetősége is a két politikus és pártjaik között. Közöttük is megkezdődött a választási küzdelem, ami azonban már egy következő fejezete történetüknek. Most inkább nézzük meg, hogyan kezdte meg az Egységes Párt szervezeti felkészülését a választásokra. Nagyatádi Szabó titkos szavazás kérdésében történt meghátrálása csoportjának legdemokratikusabb tagjait igen elkeserítette. Attól féltek és joggal, hogy a választásokon a kerületek többségében több kormánypárti jelölt lesz és nem ők fognak hivatalos támogatásban részesülni. Voltak olyanok is, akik úgy vélték: a nép mégis inkább őket fogja támogatni, mint Gömbös külön jelöltjeit és a volt munkapártiakat. Voltak, akik attól féltek, hogy a Rassay-párti jelöltek számon kérik majd tőlük az elhagyott kisgazdaprogramot. Ezek a képvi­selők szemrehányásokat tettek Nagyatádi Szabónak, mert nem ragaszkodott job­ban a titkos szavazáshoz. A parasztpolitikust nagyon megviselték a történtek, ezért néhány napra teljesen visszavonult az aktív szerepléstől.17 1 Közben, március 1-én Bethlen nagy sajtótájékoztató keretében jelentette be a választójogi rendelet legfontosabb részleteit. 2-án pedig újra értekezletet tartott az Egységes Párt intézőbizottsága. Bethlen bejelentette: a kormány Budapesten a lajstromos, azaz a pártlistás szavazás mellett döntött. Ezzel a miniszterelnök egyrészt teljesítette a Nagyatádi Szabó-csoport egyik követelését, másrészt az előző napon nála járt szociáldemokrata vezetők egyik legfontosabb kívánságának is eleget tett. Ez is megmutatja Bethlen rugalmasságát: ahol politikai erőt érzett, ott engedett. Persze nemcsak azért. Hiszen a fővárosi pártlistás szavazás nemcsak az MSZDP-nek és Rassayéknak volt fontos, de a kormányzópártnak is, mert csak így volt esélye összegyűjteni a jobboldali, konzervatív szavazatokat. Ezért e beje­lentését az intézőbizottság helyeslőleg tudomásul vette. 170 Világ, 1922. III. 1. 1-2. 171 Világ, 1922. III. 2. 2.

Next

/
Oldalképek
Tartalom