Századok – 2002

Tanulmányok - Sipos József: Nagyatádi Szabó István és a Kisgazdapárt kormányzópárttá bővítése V/989

NAGYATÁDI SZABÓ ISTVÁN ÉS A KISGAZDAPÁRT.. 1043 megfelelően" — mondta. Visszautasította Zadravecz püspök állítását, hogy ők Magyarországon csizmás, vagy kálvinista királyt akarnak. A parasztdiktatúrát emlegető karlista propagandát pedig „rosszakaratú" kortesfogásnak minősítette. Ez a párt „nem felekezeti alapon álló párt, — mondotta, — ez a párt a nemzeti királyság alapján áll."14

8 Bethlen és Nagyatádi Szabó tehát egyetértettek abban, hogy az új párt a nemzeti királyság alapján áll. Jellemző azonban, hogy míg Bethlen a nem vagyunk osztálypárt, addig Nagyatádi Szabó a nem vagyunk felekezeti párt kijelentéssel összegezte az új párt lényegét. E megállapítások mutatják az Egységes Párt leglényegesebbjellemzőit, de a két politikus közötti politikai-ideológiai különbségeket is. Burkoltan erről szólt Visegrády József: Osztálypárt-e a kisgazdapárt? c. vezércikke, amelyet A Kisgazda február 19-i száma közölt. Sokszor és sokan hangoztatták és hangoztatják, — írta, — hogy a Kisgazdapárt „nem általános politikai párt, hanem egy társadalmi osztálynak, a kisgazdáknak a pártja," csak azért, mert e párt „létjogosultságát vonják kétségbe." És, hogy e „párt ebben a konstrukciójában nem maradhat meg, hanem olyan változtatásokat kell célkitűzéseiben végrehajtania, melyek azt attól az állítólagos 'osztályjellegtől' megfosztják." Visegrády szerint a „legszélesebb körű választójog alapján összehívott nemzetgyűlés osztálypártokat a dolog természeténél fogva nem produkálhat." Tehát ha a legközelebbi választáson a Kisgazdapárt kapja a többséget, ez azt jelenti, hogy az ország többsége e párt programját helyesli, és azt akarja megvalósítani. De a demokratikus választások miatt az nem lesz osztálypárt és osztályparlament. A Kisgazdapártra azért is fogták rá, hogy osztálypárt — írta — mert annak „öntudatos gazdasági programja van, ami a magyar politikai programok körében" szokatlan.14

9 A Kisgazdapárt Egységes Párttá bővítéséért Bethlen további gazdasági engedményeket adott. A február 17-i minisztertanácson ugyanis Mayer földművelésügyi miniszter kérésére, egyrészt az irányítása alatti gazdasági szakoktatási intézmények dologi kiadásainak fedezésére 11.800.000 korona kiegészítést engedélyezett. Másrészt — és ez a jelentősebb gazdasági engedmény — a január 27-én engedélyezett, havi 8000 db. hízott sertés exportját most Mayer javaslatára további 4000 db-bal megemelte. E jelentős üzlet jó lebonyolítása és a vidéki eladók érdekében a földművelésügyi miniszter még javasolta, hogy a nagytétényi sertésfelvásárló központ mellett létesítsenek ilyet Győrben is, illetve az állatexportot terjesszék ki a vágómarhákra és vágójuhokra is. Erről azonban a minisztertanács csak a következő ülésén kívánt határozni, a földművelésügyi és a közélelmezési miniszterek közös előterjesztése alapján.150 A „gazdasági engedményekért politikaiakat" elv érvényességét bizonyítja, hogy 17-én már Bethlen folytatta az Egységes Párt további szervezését. Felhívást 148

Szózat, 1922. П. 17. 1-2. és A Kisgazda, 1922. II. 26. 2. A vacsorán a kormány tagjai közül részt vettek: Bethlen, Klebelsberg, Tomcsányi, Mayer, később érkezett gr. Bánfly Miklós külügyminiszter és Kállay Tibor pénzügyminiszter. De ott voltak még sokan mások, akik már csatlakoztak a párthoz, mint például: Eckhardt Tibor, a miniszterelnökségi sajtóosztály vezetője, Kozma Miklós, az MTI vezetője, Zsilinszky Endre, a Szózat főmunkatársa és még számosan a párt nem-képviselő tagjai közül. 149

A Kisgazda, 1922. П. 19. 1. 150

MOL. К 27. Min. tan. jkv. 1922. febr. 17. 29-42.